Több helyen megmozdult a föld

2025.02.13. 08:25

Ismét földrengésre ébredhettünk - vajon mi történt?

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a közösségi oldalán osztotta meg a hírt. Jelentéseik szerint, valamivel éjfél után 2,4 magnitúdójú földrengés keletkezett Magyarországon, Pannonhalma térségében.

Ismét földrengésre ébredhettünk - vajon mi történt?

Az Obszervatórium kiadta a földrengés erősségét.

Forrás: BM Katasztrófavédelem

A földrengésről a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is beszámolt az obszervatóriumra hivatkozva, hozzátéve, hogy a lakosság az epicentrum közelében érezhette a rengést, a szeizmológiai obszervatórium több jelzést kapott Pérről, károkról azonban nem kapott bejelentést a katasztrófavédelem.

Újabb földrengéseket észleltek Magyarországon. Ezúttal Pannonhalma 13 kilométeres körzetében. Károkról egyelőre nem tud a katasztrófavédelem.
Újabb földrengéseket észleltek Magyarországon. Ezúttal Pannonhalma 13 kilométeres körzetében.
Forrás: Duol

Mi áll a Pannonhalma térségében kipattant kisebb földrengés hátterében?

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium bejegyzése szerint az éjszakai pannonhalmi rengés az ÉK-DNy irányú Rába-vonal környezetében történt, amely az ÉNy-ra fekvő Ausztroalpi-egységet választja el a tőle DK-re elhelyezkedő Dunántúli-Középhegységi-egységtől. A közelmúltban Magyarszecsőd, Beled és Rábapatona közelében történtek a Rába-vonal környezetéhez kapcsolódó  4-es magnitúdót meghaladó rengések sorrendben 2003, 2004 és 2011-ben. A jellemzően kb. 10 km-es mélységben kipattanó rengések arra utalnak, hogy 

a Rába-vonal és környezete most is aktívan deformációt szenved az említett két tektonikai egység között (Süle et al., 2020).

Hozzáteszik: Ahogy látható a Pannonhalma térségében kb. 13 km mélységben kipattant földrengés legvalószínűbben a hazánk területén jelenleg is aktív (neotektonikus) balos oldalelmozdulásos szerkezeti zónához kapcsolódik (Koroknai et al., 2020). A feszültség felhalmozódás hajtóereje ebben az esetben is az Adriai-kőzetlemez és a stabil Európai Platform között végbemenő közeledés következtében kialakuló kompressziós erőtér az elmúlt néhány millió évben. 

A jelen rengés a jelenlegi ismereteink alapján nem kapcsolódik sem a mostani horvát, sem a görög rengésekhez.

Koroknai et al. (2020) Earth-Science Reviews Volume 211, 103411
Süle et al. (2020) Magyar Tudomány 181(2020)9, 1202–1215

 

A HírTV is beszámolt a görögországi Santorini szigetén történő földrengésekről

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában