A fehérvári lapalapító ajándéka a múzeumnak

A fehérvári sajtótörténet által a város első „hivatásos” újságírójaként is említett Forster a város szülöttjeként igazi lokálpatrióta volt. Neve az országos jelentőségű Közbiztonság című rendőri szaklap (1869), majd a Székesfejérvár (1871), a Fejérmegyei Közlöny (1872) és a Szajkó élclap (1874) létrehozójaként maradt fent. Ugyanakkor lelkes patronálója volt a Fejérvármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet 1873-ban történt megalapításának, amely a vármegyei főnemesek, birtokosok, tekintélyes városi polgárok, közéleti és jeles egyházi személyiségek összefogásának köszönhető. Forster József már az alakulófélben lévő régiségtárnak több értékes ajándékot adományozott.

Egyik ilyen ritkaságnak számít a sárga selyemre nyomtatott 217 éves színlap, amely a székesfehérvári színjátszás egyik legrégebbi emléke. A német nyelvű színlap Braila Máriának, a Szent István Király múzeum könyvtárosának az elmondása szerint sérült állapotban várja jobb sorsát, a restaurálást. A gótbetűs, 1808. február 25-i színházi programajánló az egyik első múzeumi ajándék, Forster József 1871-ben adta át a valószínűleg családja által megőrzött becses emléket a megalakult Múzeumi Egyesületnek. A színlap Lorenz Gindl társulata által bemutatott Wachtelpeter című négyfelvonásos darab fehérvári előadását hirdeti Marie Schrott jutalomjátékával.

A helyi múzeumügy tevékeny hívének, Hattyúffy Dezső vármegyei aljegyzőnek több nagy visszhangot kiváltó cikke jelent meg a Székesfejérvárban 1871-ben, ilyen volt a Néhány szó egy létesítendő régiséggyűjtemény ügyében. Hattyúffy közléséből ismertek Forster József más múzeumi ajándékai is. Említést tesz az ünnepelt költőtől, Kisfaludy Sándortól (1772-1844) származó eredeti kéziratos füzetről. Mint megtudtuk Braila Máriától, az Egy múzeum tekintete – A Szent István Király Múzeum első 150 éve, “…a közönség használatára…” c. jelenlegi kiállításuk kapcsán rengeteg irat és tárgy megfordult a kezükön, sok számukra újdonságot is jelentett. Viszont Kisfaludy Sándor kéziratos füzetéről nincs egyelőre tudomásuk. Örülnének, ha a gyűjteményük bírná ezt a kéziratos emléket. Lehetséges, a másfél évszázad viszontagságos történelme során – amely a múzeumi gyűjteményre is rányomta bélyegét – nyoma veszett.

Forster József még más tárgyakkal is gazdagította a múzeumot. Ezek között is unikálisnak mondható I. Károly Róbert királyunk által kibocsájtott érme. Különösen, ha az 1325-ben veretett híres aranyforintról van szó, mivel numizmatikai ritkaságnak számít. Ugyanis firenzei mintára ez volt az ország első aranypénze, s innen származik a forint későbbi elnevezése is. A lelet a szent-mihályi (1898-tól Sárszentmihály) vasútépítéskor került elő egy csonka sarkantyúval együtt, s Pauer János címzetes fehérvári püspöknél lett letétbe helyezve. A püspöknek nemcsak a vármegyei és városi történelmi és régészeti egylet megalakulásának felkarolását köszönhetjük, de a gyűjtemény jelentékeny része is az ő bőkezűségének köszönhető. Mint a régészeti osztály elnöke 1210 darab érmét – köztük 63 arany és 941 ezüstöt – ajándékozott az egyletnek. Lehetséges, köztük volt a Forster által neki átadott érme is.

A régi sajtóforrásból tudjuk, hogy a fehérvári lapok alapítójától az egykori régiségtárba került több Székesfehérvárt érintő XVII. századi régi jegyzőkönyv/jegyzet, valamint a szent-mihályi vasúti munkálatok során talált törött urna, Székesfehérváron előkerült megkövült csontok és Csórról származó tengeri csigák.

Mindezt fontosnak tartottuk közzétenni azért is, hogy szót ejtsünk arról a szoros kapcsolatról, amely a Székesfejérvár c. társadalmi hetilapot, a lap alapítóját és munkatársait a Szent István Király Múzeum valamikori elődjéhez fűzték. Ezzel is tisztelegve a létrehozásának 150 éves múltjára jelenleg emlékkiállítással visszatekintő múzeumunk előtt. Egyben ápolva Forster József emlékét, akinek a Csutora temetőben található sírján az obeliszk megkopott felirata arra emlékeztet bennünket, hogy a fehérvári újságírás ikonikus alakja 150 évvel ezelőtt 43 éves korában hunyt el. Egyes vélemények szerint Forster József halálában kiújuló gyomorbántalmai mellett közrejátszott egy állítólagos párbajban szerzett súlyos sebesülés, amikor saját maga és az általa létrehozott élclap, a Szajkó becsületét védte.