Tavasztól spárga, ősztől dió : Bódi Andrea, a velencei bioellenőr Békésből hozta a termelés titkát

Bódi Andrea eredetileg Szegedről származik, majd Budapestről, az egyetem elvégzése után költözött a Velencei-tóhoz – immáron 22 éve. Gyermekei már itt születtek, Andrea pedig azóta is itt él, egy kedves velencei házban, ahol a halovány napfény deríti mosolyát.

- A Velencei-tó környéke az otthonom, itt kezdtem mezőgazdasági vállalkozásomat is: a környéken telepítettem bodzát, diót, a spárgát pedig konkrétan Velencén – meséli a főállásban bioellenőr Andrea. Vagyis lehet mondani, hogy ami a kezei közül kikerül, az igazán szakmai és minőségi alapokon nyugszik. A spárga szezonján kívül Andrea bio ellenőri feladatait helyezi előtérbe, ősztől pedig a dió a fő növénye. Mint mondja, 2024-ben már szeptemberben kosárba került a dió a nyolchektáros szabadbattyáni  bio szezonja tehát előbbre tolódott.  Az ünnepi, téli szezon egyik legfontosabb alapanyagából ő maga is remek süteményeket készített. Például zserbót - és kínálja is kóstolásra a friss dióból készített finomságot.

A spárga pedig, amely mára egyre kedveltebb kulináris alapanyag a magyar konyhákban is, Andreától a Velencei-tavi Kosárközösségen keresztül jut el leggyakrabban a környékbeli fogyasztókhoz.

A zöld az igazi

Andrea csak zöld spárgát termel.  A fehér változat nem az ő világa: - A fehér egyrészt másik fajta, másrészt gyakorlatilag nem látja a napot, úgy kerül az asztalra. Régebben föld alatt, kupacban termelték, ma fólia alagútban takarják el a nap elől. A zöld azonban tápanyagban dúsabb, finomabb, és meghámozni sem kell – szögezi le.

Az elkészítését sem kell túlgondolni: a népszerű gasztrobloggerek mellett az átlagos háziasszony is el tudja készíteni. Andrea spárgáját egyébként több blogger is felhasználta már, számos recept alapja volt, mondja. Lehet párolni, sütni, kerülhet húsok mellé, rakottasba és önmagában is csodás étel készíthető belőle. Egy a lényeg, hangsúlyozza a termelő: mindig legyen friss és roppanós. Az egészséges, finom zöldség tavasszal állítja ismét munkába a termelőt: áprilistól május végéig van vele munka a földeken.

Békéstől Velencéig

- Drága jó anyukámtól lestem el a spárgatermesztés módszerét, aki Békésben termeli a spárgát – mondja Andrea, aki a Velencei-tónál rájött, hogy az ő kötött talaján is megél ez a növény, sőt… - Alapvetően homokos talajon termelik a spárgát, de édesanyámnál, akinél szintén elég kötött a talaj, láttam, hogy remekül terem. Ezért mertem megpróbálni én is – árulja el, ahogy azt is: nagyon finom az itteni spárga, aminek talán éppen az lehet az oka, hogy ebben a talajban több a tápanyag.

Ez a zöldség, mondja Andrea, csak frissen jó. Persze lehet kapni konzerv, fagyasztott és egyéb változatokat, de igazából frissen az igazi – Mi ezért mindig frissen visszük a vevőknek. Tehát egyik nap leszedjük, másnap reggel kínáljuk a piacon, vagy egyik nap leszedjük, s már aznap este ott van a boltban – tudjuk meg. A spárga termesztésének főszezonja mostanra kicsit változott: 2024-ben például már egy hónappal korábban lehetett szedni, mint eddig, vagyis áprilisban, májusban már volt friss velencei spárga. Így várható, hogy most is érkezik már pár hónap múlva az első adag…

Velencei spárgaföldek – ilyen a szüret

Andrea három hektáron, két hónapon át szedi a spárgát. De mégis, hogy képzeljük el a spárgaszüretet? - vetődik fel a kérdés.

- A spárgamagot Kaliforniából rendeltem, abból palántát neveltem. A palántákat két év után ültettük ki, majd még két év kellett ahhoz, hogy teremjen is. Azóta ugyanazok a tövek vannak, melyeket minden ősszel letárcsázunk. Télen a mára hatalmassá vált gyökerek pihennek, majd tavasszal az első hajtásokat levágjuk. Ez gyakorlatilag a betakarítás. A növény két hónapon át hajt, ez idő alatt mindig levágjuk a hajtásokat. Majd  amikor elfárad, „elengedjük”, hagyjuk, hogy megnövessze a levelét, nem szedjük tovább. Ekkor hatalmas zöld bokrokat növeszt, melyeket egész nyáron hagyunk vidáman élni, majd ősszel, mikor már visszasárgul, letárcsázzuk. Tíz éve ugyanazokat a helyi dolgozókat  foglalkoztatom – mondja jogos büszkeséggel s mosolyogva hozzáteszi: – Szerencsésnek mondhatom magam! Az ország egyik legszebb tájékán lakom, a munkám a szenvedélyem, és remek emberekkel dolgozom együtt!