2025.01.03. 18:00
Véget ért a zsidó vallás nyolcnapos ünnepe
A mögöttünk hagyott esztendőben szinte egybeesett a kereszténység karácsonya a zsidó vallás nyolcnapos hanukájával, amely december 25-én kezdődött el és január 2-ig tartott. Míg karácsonykor Jézus Krisztus születésnapját ünnepelte a keresztény világ, addig a zsidóság a jeruzsálemi templom bálványokkal megszentségtelenített szentélyének megtisztítására és újra szentelésére emlékezett ezeken a napokon. De vajon mi történt egykor? Mészáros Kálmán egyháztörténész adott választ a FEOL-nak.

Mészáros Kálmán egyháztörténész is meggyújtotta a hanukia egy gyertyáját
Fotó: BTA
– A Krisztus előtti 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhusz Epifánész betiltotta a zsidó vallási szertartásokat és hagyományokat, a görög uralkodó a jeruzsálemi templomot erőszakkal szinkretikus görög-hellenista kultuszhelyévé változtatta. Ez magában foglalta a szentélyben felállított Zeusz görögistenség szobrának hódolatát, ezzel arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt – adott történelmi hátteret az eseményeknek Mészáros Kálmán, a Baptista Teológiai Akadémia rektora. – Ezzel együtt az uralkodó a jeruzsálemi templom oltárán disznót áldozott és annak vérét hintette a résztvevőkre. Parancsot adott arra is, hogy a templomi lámpás lángját véglegesen oltsák ki, végül arra kényszerítette a főpapot és a többi zsidót, hogy disznóhúst egyenek.
Ez felkelést robbantott ki, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szírek és görögök felett, megtisztították a szentélyt és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet „hanukának”, a szó a héber nyelvben „felszentelést” jelent. A hanuka a judaizmusban az egyistenhívő zsidó vallás diadalát ünnepli a hellenizmus szinkretizáló, minden vallást összemosni igyekvő törekvései felett.

Fotó: FMH-archív/Tihanyi Tamás
– A hanuka egyúttal a fények ünnepe is – folytatta az egyháztörténész. – Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartó lángját, a menórán. Új olaj előállításához nyolc napra volt szükség, de ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére a hanuka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, hanukiának hívják. A hanukiának, azaz a hanukai gyertyatartónak, amely nem tévesztendő össze a menórával, kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és középen egy „szolga”. A „szolga” segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest. Első nap egyet, másodikon kettőt és így tovább. Az ünnep végén minden láng ég, így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig.
Mészáros Kálmán lelkipásztor arra emlékeztetett, hogy Jézus Krisztus rendszeresen eljárt a jeruzsálemi templomba és megünnepelte a hanukát.
– Ezt olvassuk János evangéliumában: „Elérkezett Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe. Tél volt. Jézus a templomban, Salamon csarnokában volt. Ekkor így szólt: ’Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.’ (János 10,22-29) Jézus a Hegyibeszédben pedig ezt tanította: „Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Máté 5,13-16). Jézus ezt tanította a világ világosságáról: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (János 8,12)