Szent Borbála napján többen is koszorúztak az emlékparkban

Szinte valamennyi Mór környéki település élete szorosan összefonódott valaha a bányászattal, hiszen több helyen folyt a szén és a bauxit kitermelése a térségben. Több helyen is van bányász szobor, illetve bányász emlékmű, de közülük is kiemelkedik Bakonycsernye és az ott kialakított Bányász Emlékpark, mert a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának napján mindig megemlékeznek a bányászat fénykoráról, a településre, a családokra gyakorolt hatásáról, és főleg a bányászathoz kapcsolódó hagyományokról, melyeket talán Bakonycsernyén őriznek leginkább.

Jó példa erre, hogy minden megemlékezésen régi bányász nótákat énekel a Béketelepi Nyugdíjas Klub Bányász énekkara, melynek tagjai nem hagyják elveszni azt az örökséget, melyhez annyi családnak személyes kötődése van. Emellett, a fiatal generáció is mindig jelen van, melynek képviseletében Hagymási Kriszta bányász verset szaval, a föld alatt végzett munka szépségéről, nehézségéről, és a balesetek miatt rettegő, esetleg széthulló családról, lent maradt lelkekről.

– Büszke vagyok arra, hogy a 300 éves Bakonycsernye minden évben meg tud emlékezni Szent Borbála napjáról. Meg kell becsülnünk, hogy még tudunk beszélni jelenkori bányászokkal és azt is meg kell becsülnünk, hogy a múlt még itt van közöttünk. Az külön öröm, hogy a környező települések polgármesterei is ellátogatnak ezen a napon hozzánk, akár a megyehatáron is túlról, mert ez jelképezi azt az összetartást, hogy bányászatban nincsenek határok. Komárom-Esztergom és Veszprém megye is képviselteti magát itt Fejérben. Idén ünnepeljük településünk 300. évfordulóját, de mint kiderült, nem csak ennek van most kerek évfordulója, ugyanis 130 évvel ezelőtt indult útjára a Jó szerencsét köszönés, melyet 1894-ben az OMBKE, vagyis az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület taggyűlésén szavaztak meg. Ez a köszönés azóta nem csak Magyarországon, hanem egész Európában elterjed. Ez a köszönés volt az utolsó felirat, amit láttak a bányászok, mielőtt leereszkedtek a föld gyomrában és ez volt az első amit láttak, ha gond nélkül a felszínre jöttek, és akkor is elhangzott a Jó szerencsét, egyfajta búcsúzás gyanánt, amikor utolsó útjára kísérték a bányászok társaikat – mondta megemlékező beszédében Turi Balázs polgármester, aki felidézte a régi időket, amikor még gyalog jártak az emberek, így a bányászok is dolgozni.

Nem csak a nagyközség polgármestere, hanem a térség országgyűlési képviselője is Jó szerencsét felkiáltással kezdte beszédét.

– Szent Borbála ünnepe mindig az adventi időszakra esik, bárhogy is alakul a naptár, és azt látjuk, amikor így összejövünk a védőszent napján, hogy bizony évről évre egyre kevesebben vagyunk. A mi felelősségünk az, hogy ez az emlékezet meg is maradjon. Egy olyan szakmáról emlékezünk, amely beillik abba a sorba, ahol komoly védőszentekre volt szükség – mondta Törő Gábor, aki felidézte saját, illetve családjának bányász múltját.

A beszédeket koszorúzás követte, melynek során nem csak Turi Balázs, Törő Gábor, az egyházak és a hagyományőrzők képviselői hajtottak fejet a Bakonycsernyei Bányász Emlékparkban, hanem többek között Káldi Zoltán országos bányakapitány is, aki minden évben meghívott vendége a csernyei megemlékezésnek.