„Rossz szomszédság török átok”

Egy Fejér megyei településen élő olvasónk akkor fordult szerkesztőségünkhöz, amikor úgy érzete, hogy helyben már nem tudott többre jutni az ügyében, bírósághoz pedig nem szeretett volna fordulni. Ő még bízott a szép szó és a kérés erejében, de miután belátta, hogy problémája valószínűleg nem fog egyhamar megoldódni elmesélte történetet a feol.hu-nak, bízva abban, hogy a nyilvánosságnak még mindig van ereje.

Rossz szomszédság

A minket megkereső fél azzal fordult lapunkhoz, hogy szomszédja telkén áll egy termetes, nagyjából 15 méter magas fenyőfa, amelynek átlógó ágai már elérték a házát, sőt a széldeszkáját is megrongálták, illetve a panaszos attól is tart, hogy a fenyő gyökerei a háza alá is benőttek és kárt tesznek az alapjában. Utóbbitól azért is fél, mert a fenyő 1,2 méterre van a telekhatárától. Mindezek miatt arra kérte szomszédját, hogy vágja ki a fenyőt, mert veszélyezteti a házát, de miután ennek a szomszéd többszöri kérés ellenére sem tett eleget, a panaszos az illetékes jegyzőhöz fordult segítségért, aki részben helyt adott birtokvédelmi kérelmének és a következőt rendelte el: a birtoksértő félnek le kell vágni a telekhatár mentén a fa ágait és amennyiben a fenyő kárt tesz a panaszos házában a kárért köteles helytállni. A jegyző kötelezte továbbá arra, hogy az addig keletkezett károk javítására 20 ezer forintot fizessen a kérelmet benyújtónak. A szomszéd annyiban tett eleget a jegyzői kérésnek, hogy lemetszette az átlógó ágakat. A jegyzőtől úgy tudjuk, hogy a javításokat is fedezte volna, de azt a panaszos nem fogadta el. Mindez tavaly ősszel történt, lapunkat azonban csak nemrég kereste meg a panaszos, mégpedig azért, mert bízott abban, hogy kérései előbb-utóbb értő fülekre találnak, ha pedig nem akkor a település jegyzője kötelezni fogja a szomszédot a fa kivágására, de nem így történt.

Időközben már a kerítését is lecserélte – melynek költsége közel 1 millió forint volt – részben azért mert már igencsak elnyűtt, részben pedig azért, mert a fenyő átlógó ágai azt is megrongálták, így még inkább szeretné, ha végleg rendeződne a helyzet.

Jelentős károk keletkeznének, ha kidőlne a fa

– A fenyők növekedési ütemének – évente 20-30 centi – és sekély elterülő gyökérzetének ismeretében, több tonnás súlyának tudatában attól tartok, hogy ha egy nyári vihar kidönthetné a fát, akkor több milliós károm keletkezik a háztetőben, a ház homlokzatában, a kerítésekben, a korlátokban és a gázcsonkban is, mivel azt is elérné a kidőlt fa. A ház 11 méter széles, a fa pedig nagyjából 15 méter magas, így a házam előtt lévő gázcsonkot biztosan elérné – tért ki.

A fent leírtak közül a minket megkereső még attól is tart, hogy a gyökérzet kárt tesz az alapjában, így megkerestük Werger Évát, a székesfehérvári önkormányzat Igazgatási Irodájának irodavezetőjét. Azt kérdeztük tőle, hogy birtokvédelmi szempontból sérti-e a szabályokat, hogy a fenyőfa gyökerei jelentősen átérnek a panaszos telkére? Illetve, van-e bármilyen szabály arra, hogy a telekhatártól vagy háztól mekkora távolságra lehet a fa?

Válaszában leírta, hogy a panaszos állítása, miszerint a szomszéd fenyőfájának gyökerei kárt okoznának a háza alapjában jegyzői birtokvédelmi eljárásban nem orvosolható, kizárólag bírósághoz fordulhat a panaszos.

– Meg kell valósulni a birtokháborításnak (jelen esetben károkozásnak) ahhoz, hogy valaki birtokvédelmet kapjon. S a jegyzői birtokvédelmi eljárásban az ügyfélnek kell bebizonyítania azt, hogy mikor, mivel és ki okozta a birtokháborítást. A jegyzői eljárásnak az ügyintézési határideje rövid és szigorúak az eljárási szabályok. Jelen esetben a szomszédos fa gyökerei által okozott kár szakértői vizsgálat útján állapítható meg, s szakértő kirendelésére csak a bírósági eljárásban (perben) van lehetőség. A jegyzői birtokvédelem akkor tud működni, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egy időben az eljáró hatóság elé tárja a bizonyítékokat is. Ha egy helyszíni szemlén az látható, hogy hogy a ház alapja megrongálódott, az még nem bizonyíték arra, hogy azt mi okozta, különösen amikor a fa gyökerei a föld alatt vannak – részletezte az irodavezető.

Kiemelte továbbá: fontos kritérium, hogy a jegyző csak akkor járhat el birtokvédelmi ügyben, ha a birtoksértő állapot kevesebb mint egy éve áll fenn. Egy év eltelte után csak a bíróság hatáskörébe tartozhat az ügy. Jelen esetben tehát ez az ügy már a bíróság hatásköre.

Nincs szabályozás

Kérdésemre, hogy van-e bármilyen szabály arra, hogy a telekhatártól vagy a háztól mekkora távolságra lehet a fa, azt válaszolta, hogy nincs. A fő szabály az, hogy a telekhatár mellett lévő növényeket, fákat, bokrokat úgy kell nyírni, vágni, karbantartani, hogy azok a kerítésen, a telekhatáron ne nőhessenek át. Az átnövéssel kezdődik a birtokháborítás.

Az irodavezető mellett természetesen a helyi jegyzővel is felvettük a kapcsolatot még akkor, amikor megkeresett minket a panaszos. A jegyző válaszában elmondta: a fenyőfa ügyében tavaly hozott döntésébe a felek belenyugodtak és nem fordultak jogorvoslatért a járásbírósághoz. Az átlógó ágakat a határozat szerint a szomszéd visszavágta, a határozatban foglalt kiadások megtérítését a panaszos nem fogadta el a szomszédtól. A jegyző hozzátette: ha a fa állaga változik más döntés is hozható, de a fenyőfa egyelőre egészséges és kivágásáról a járásbíróság jogosult dönteni kereset alapján, de ez nem történt meg.

Panaszosunk a várható bírósági szakértői költségek miatt még nem fordult bírósághoz, de figyelembe véve a fa általa vélt veszélyességét úgy gondolja, hogy jelentős értékcsökkenést képez házára nézve, amelyet szintén sérelmez.