2024.12.16. 17:37
Különleges ezüstkincset találtak a vármegyében
Nem mindennapi leletet találtak a Szent István Király Múzeum régészei és önkéntesek egy eddig nem kutatott vár udvarán Kincsesbányán. A kincs az Árpád-kor végéről, a tatárjárást követő időszakból származik és egy edényben volt elrejtve. Most szakemberek egy restaurátorműhelyben vizsgálják az ezüstkincset, hogy arról minél több információt tudjanak meg.
Kincsesbánya határában terepi kutatást szervezett a Szent István Király Múzeum, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör és Kincsesbánya közössége, melynek során az Árpád-kori magánvár területén 300 ezüstérme került elő – tájékoztatott az ÖKK. A terepen körülbelül 120 körüli érmét sikerült megszámolni, amelyek egy edény körül voltak elszóródva. A kerámiaedényben további ezüstérmék voltak elrejtve. Az ezüstkincset a földből kiásva egy restaurátorműhelybe szállították.
Fotó: Latrányi Viktória / ÖKK
Ezüstkincs Fejér vármegyéből
A részletekről Kovács Loránd Olivér, a Múzeum szakmai igazgatója mesélt. – Nagy meglepetésre egy bolygatatlan kincs került napvilágra. Mindenki azt gondolja, hogy az Árpád-kori kincsek egy jelentős része a tatárjáráshoz kötődik. Ebben az esetben egyelőre azonban úgy tűnik az előzetes terepi meghatározás alapján, hogy nem IV. Bélához, hanem V. Istvánhoz köthető az utolsó érme a kincsleletben, tehát már a tatárjárás utáni időszakban vagyunk – mondta el Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója. Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész pedig arról beszélt, hogy az érméket egymáshoz tapadva, koncentrált elrendezésben találták meg, ami arra utalhat, hogy az érmék valaha egy erszényben voltak.
Megvizsgálták a leleteket
A restaurátorműhelyben többek között anyagösszetétel-vizsgálatot is végeztek a szakemberek, amely során megállapították, hogy az érmék ezüstből készültek. Eddig közel 300 ilyen érme tartozik a kincshez, de még több darabot rejt a kerámiaedény – ismertette az Önkormányzati Kommunikációs Központtal (ÖKK) Döbröntey-David Szilvia. – Az in situ bontás mindig a legizgalmasabb feladat, hiszen itt arra is törekszünk, hogy a legtöbb információt megszerezzük a tárgyakról, akár a készítéstechnikával, akár pedig ezeknek az érméknek az elhelyezésével kapcsolatban. Abban reménykedünk, hogy esetleg az összetapadt érmék között találunk olyat, ahol szervesanyag-maradványt vagy szervesanyag-lenyomatot látunk – árulta el a folyamatról a restaurátor.
A különleges kincsleletet restaurálást követően a nagyközönség számára is bemutatja a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, és a kutatás folytatását is tervezik.
