2024.10.10. 09:30
Az európai agrárolimpián remekeltek a letenyeys diákok
Vácott elsők lettek a magyarországi versenyen, Tallinban a nemzetközi mezőnyben negyedik helyezést értek el a felcsúti Letenyey Lajos Technikum ötödévesei – Cserna Márk, Kiss Márton, Pósfai László és Szelle Petra. A rangos Agro Challengen neves agrárgazdasággal bíró országok diákjait előzték meg.

Forrás: Letenyey Technikum versenyzői
Az Agro Challenge versenyt az Europa International szakmai szervezet indította el és szervezi egy luxemburgi agrárius, Georges Krack ötlete alapján. Az első nemzetközi versenyt 2015-ben rendezték meg a Luxemburgi Nagyhercegségben agrárolimpia néven. Két évre a covid közbeszólt, ám Ausztria és Szlovákia után idén Észtországbeli helyszínnel meghirdették a vetélkedőt a mezőgazdasági középiskolás korosztálynak az európai országokban.

- Nagyon büszkék vagyunk a diákjainkra, mert patinás, nagy múltú iskolák csapatait előzték meg – mondja Bányai György, a felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola igazgatója. - Alapítványi intézményünk 2011-ben indult el, a mezőgazdaság az egyik fontos profilunk, helyi és környékbeli gyerekek tanulnak nálunk. Talán a vidékiség is segítette a versenyzőket, miként bennünket, tanárokat is segít az oktatásban, képzésben. Fegyelmezett, jól tanítható, jól nevelt fiatalok járnak hozzánk, a szakmai alázat jellemzi őket – teszi hozzá Bányai igazgató.

- Az országos verseny előtt tartottunk iskolai fordulót, s az itteni első helyezettjeink, Cserna Márk, Kiss Márton, Pósfai László és Szelle Petra mehettek tovább Vácra, az országos versenyre – veszi át a szót Tasnádiné Sipos Mariann agrármérnök-mérnöktanár, az egyik felkészítőjük. Gurabi-Horváth Katalin volt a másik felkészítő, s közben természetesen az ötödéves csapat a napi tanulást, iskolai feladatokat is teljesítette. A tananyagban nem szereplő, de a versenyen előre láthatóan megkívánt ismereteket gyors ütemben vették fel. Vácott nyolc iskola agrárius diákjai mérték össze tudásukat, tizenkét versenyszámban. A köztudatban a mezőgazdasági tevékenységről az ismereteink a romantikus és néprajzi elemek keveréke. Homályos emlékek villannak fel a kézi kaszálásról, a marokszedésről és nyári izzasztó kapálásokról, a kapirgáló tyúkokról, de a mai szuperszónikus kombájnokról, számítógépek által irányított, föld nélküli melegházakról is. Nagyjából az életben is keveredik a múlt és a jelen, s az agrárolimpia szervezői is úgy gondolták, hogy legyen a versenyszámok között ez is, az is. Látványnak sem volt utolsó az ügyességi vezetés homlokrakodóval, a villanypásztor telepítés vagy éppen a kézi krumplihámozás és a kézi fejés! Nem soroljuk fel mind a tizenkét versenyszámot, amelyikben az országos első helyezéssel jogot szerzett az észtországi utazásra a Letenyey csapata. Az Erasmus Plus keretében nyerték el pályázaton az utazás és a szállás költségeit, s jutott kétnapos tallini városnézésre is idő.

- Kikötés volt, hogy a négyfős csapatban legalább egy lány legyen, de a „mi lányunk” nem a kvóta szerint került a fiúk mellé, ez a tallini erőpróbákon is bebizonyosodott – szögezi le Mariann tanárnő. Egyik feltétel volt, hogy a versenyzők beszéljenek angolul, rövid filmet állítottak össze hazájukról, s szabadon is társalogtak. A letenyeys technikusok szalmabálát is tudnak kazalba rakni, s a nyelvtudás is része a képzésnek. A másik kísérőtanár, Szabadhegy Judit négy éve tanítja őket angolra, örömmel konstatálta, hogy tanítványai helytálltak a nemzetközi mezőnyben! Érdekesség a sajgó magyar szívnek: Románia csapatában mind a négy versenyző magyar nemzetiségű volt Tallinban…

Az Agro Challengen tizenkilenc ország felkészült csapata mérte össze szakmai tudását, köztük Németország, Hollandia, Dánia, Csehország, Szlovénia – kitűnő mezőgazdasággal jelen lévők Európában, sőt, a világpiacon. A felcsútiak az iskola tangazdasági területein és a környező gazdák támogatásával készültek január óta intenzíven. A Keve Zrt., Friedmann Gábor és édesanyja, Friedmanné Hölzl Judit sokat segítettek, Cserna Márk szüleinél, Gézáknél is gyakoroltak, Kiss Mártonék családi gazdaságában tartanak tehenet.

Cserna Márk tabajdi, Pósfai László Csabdin lakik, Szelle Petra vértesboglári, Kiss Márton a szomszédos vármegyéből, Bajnáról jár Felcsútra. S ha már a fejés gyakorlásáról szó esik… műtehén és műkecske tőgyeken gyakoroltak, s Tallinban is imígyen mutatták be tudásukat. Bármennyire igazi volt minden más, élő fejős jószágokkal nem hozakodtak elő az észt fővárosban. Volt tojásfelismerés - a strucctól a nandun át a pulykáig-, kézi krumpliszedés, vetőgép kalibrálás és fakonténerek rakodása. Szelle Petra a nagy méretű traktor kerékcseréjével váltott ki elismerést, s a krumpliszedésben és a fák, állatok felismerésében, Cserna Márk a gyomnövények és egyéb kártevők felismerésében brillírozott. Márk a növények neveit latinul is fújta, miként az állatok jellemzőit. Pósfai László a favágásban jeleskedett, s a kultivátor foghegycseréjében – bármit jelentsen is ez! A favágásban a kilenc méteres rönköt kellett 30 centis kuglikra vágni, a kocka-szalmabálákat pedig villával hajigálni. Kiss Márton a birka, hízó, fejős tehén élősúly-becslésében, a kézi fejésben, s a traktoros ügyességi feladatokban bizonyított.

A legnehezebb kihívás volt az erdészeti ágazatbeli teljesítés, mert Felcsúton ezt a területet nem oktatják. Végül nagyon jó hangulatban és izgalmak közepette a Letenyey Lajos Technikum ötödévesei a negyedik helyen végeztek, Németország, Luxemburg és Dánia csapata mögött; a harmadik helyezett mindössze hat ponttal előzte meg őket. Az eddigi legjobb magyar eredménnyel tértek haza az európai megméretésen.