„Szent Istvánra emlékezni jog, lehetőség és felelősség”

Ünnepi szentmisével kezdődött a Szent István nyomában rendezvény, mely a Székesfehérvári Egyházmegye, az Emberi Méltóság Tanácsa, a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület, valamint a megyeszékhely önkormányzata szervezésében jött létre. A Szent István-székesegyházban Spányi Antal megyés püspök celebrált szentmisét, majd a program további része a városházán folytatódott.

Az eseményen Cser-Palkovics András polgármester úgy fogalmazott, ebben a városban Szent Istvánra emlékezni jog, lehetőség és felelősség egyaránt. Kiemelte, egy ünnepre felkészülni legalább olyan fontos, mint az ünnepet megélni, átélni. A polgármester arról is beszélt Szent István városainak testvérvárosi együttműködése már a küszöbön áll: a két város testülete a szükséges döntéseket meghozta, így várhatóan az augusztusi ünnepkörben a testvérvárosi megállapodás aláírására is sor kerül.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, Náray-Szabó Gábor köszöntőjében kiemelte, fontos az emlékezés, és fontos, hogy időről időre számba vegyük a múltat, mert csak erre építhetjük a jövőt. Mint mondta, Szent István kiemelkedik a legkiválóbb magyar államférfiak közül, mert ő volt az, aki keresztény állam szervezésével megteremtette a jövőnket. Az akkoriban erős Bizánc helyett a nyugati kereszténységhez csatlakozott, mert tudatában volt annak, csak így őrizhetjük meg a sok száz év alatt kialakult kultúránkat, identitásunkat.

A program legfőbb célja – Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóságok Tanácsának elnöke szavait idézve – felkészülni államalapításunk 1025. évfordulójára és az, hogy hazánk történelmi fővárosa betöltse azt a szerepét, amit egy történelmi fővárosnak be kell töltenie.

– Jó szívvel ajánlhatjuk a nemzetnek, hogy Székesfehérvárt, tágabb értelemben a vármegyét, tekintsék az ország szívének. Szent István Magyarországa ma is él, a trianoni tragédia óta egyre nehezebb körülmények között. Hiába gondoltuk, hogy a rendszerváltás javulást hoz, ha megnézzük a népszámlálási adatokat, a Felvidéken a valaha volt 800 ezres magyarság 420 ezer tagja vallotta magát magyarnak. A valaha 2,5 milliós erdélyi magyarságból 1 millióan vallották magukat magyarnak. Azt gondolom, Szent István Magyarországának élni kell – hangsúlyozta Lomnici.

A szentmise utáni ankéton Spányi Antal megyés püspök a város Szent Istvánhoz való kötődését elevenítette fel.

– Amikor 1038. augusztus 15-én a nagy király meghalt, nem volt kérdéses, hogy őt abba a Nagyboldogasszony-székesegyházba kell eltemetni, amelyet épített, és amelyben a maga számára készített sírhelyen már ott nyugodott az ő és az ország reménye, Szent Imre herceg. Így került Szent István abba a sírba, ami annak a csodálatos templomnak a központi helyén volt – emlékeztetett a megyés püspök.

A program folytatásában Balogh Elemér jogtörténész, egyetemi tanár Szent István, a magyar büntetőjog reformátora címmel tartott előadást.