A követeléskezelő cég szerint nem évült el a 30 éves tartozás

Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Sáringer Károlyt derült égből villámcsapásként érte a levél, miszerint autóját és telkét végrehajtás alá vonják, mert a kilencvenes évek közepén vett két, akkor nagyértékű telefont. A fehérvári férfi szerint annak idején, amikor a telefonokat lízingelő cég felszámolás alá került, ő azonnal visszavitte a két készüléket a cégnek, s kapott egy papírt arról, hogy nincs tartozása. Ez a papír azonban ennyi idő elmúltával már nincs meg. Az ügyben korábban megkerestük a követelést jegyző Agria Portfólió Zrt-t., ahonnan most részletes indoklást kaptunk az álláspontjukkal kapcsolatban. 

Mint írták, a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásról konkrét információkat nem áll módjukban közölni. Amennyiben Sáringer Károly, vagy jogi képviselője megkereséssel él a társaság felé, abban az esetben részletesen tájékoztatják, hogy a végrehajtási eljárás során mikor, és milyen elévülést megszakító végrehajtási cselekmények történtek. A végrehajtási cselekményekről egyébként az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtónál is lehet tájékozódni, arra is van lehetősége az adósnak, hogy iratbetekintést kérjen. 

A cég véleménye szerint nem évült el a tartozás. A végrehajtó okirat benyújtásakor irányadó 1959. évi. IV. tv., a (régi) Ptk. 324.§-a szabályozza az elévülést, miszerint a követelések öt év alatt évülnek el, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. A 327.§ (1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése (stb.) megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása után az elévülés újból megkezdődik. A 327.§ (3) bekezdése szerint, ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. A Vht. 57.§ (4) bekezdése alapán: A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. 

Mint írták: „Álláspontunk szerint a rendelkezésünkre álló iratokból, valamint a fentiekben hivatkozott jogszabályi háttérből az állapítható meg, hogy soha nem telt olyan ötéves (elévülési) időszak, amely alatt ne történt volna az elévülést megszakító cselekmény, ugyanis minden olyan eljárási cselekmény (származzon az bíróságtól, az eljáró végrehajtótól vagy a végrehajtást kérőtől), amelynek célja a végrehajtási eljárás során a követelés eredményes végrehajtásának, behajtásának előmozdítása, alkalmas az elévülés megszakítására. A töretlen bírósági gyakorlat a végrehajtási jog elévülését megszakító körülménynek fogadja el a felek, a végrehajtást kérő és a végrehajtó által a végrehajtás előmozdítását célzó intézkedéseket, nyilatkozatokat, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen eredményre vezetnek-e vagy sem, arról az adós tudomást szerez-e vagy sem. Mindezek alapján követelésünket az adóssal szemben jogalapjában, mind összegszerűségében továbbra is fenntartjuk.”