Nyávogva, büszkeség nélkül

2023.04.02. 10:00

Már kisiskolásként tanuljuk, mégsem megy a himnusz

Egy felháborodott, de ennek ellenére kedves hölgy látogatott el szerkesztőségünkhöz. A nyugalmazott pedagógus a város nemzeti ünnepein nyújtott teljesítményt kifogásolta. Szerinte nyávogva és büszkeség nélkül vagy olykor sehogy sem énekeljük nemzeti imádságunkat.

Palocsai Jenő

Fontos hogy a nemzeti szimbólumainkat tiszteletben tartsuk ezért a széltől szaggatott zászlót cserélni kell, a Himnuszt és a Szózatot pedig büszkén énekelni

Fotó: Palocsai Jenő / FMH

Egy pedagógus jött hozzánk a szerkesztőségbe elmondani, hogy pár nappal korábban milyen élményben volt része. Székesfehérvár önkormányzata koszorúzással egybekötött ünnepséget szervezett március derekán, a nemzeti ünnep kapcsán, és ahogy az lenni szokott, a Himnuszt énekelte a tömeg a megemlékezés elején és a Szózatot a végén. Azonban a hölgy szerint az ének példátlanul gyengére sikeredett. Mint mondta: - Elszomorító volt látni, hogy milyen sokan nem énekelnek, de az éneklőket legalább olyan fájdalom volt hallgatni. A Himnuszt nem nyávogva, szégyenkezve, hanem büszkén, határozottan kell énekelni. Fel kell hívni a figyelmet minden lehetséges csatornán a nemzeti énekünk iránti tisztelet megadására. Ez elsősorban az iskolák feladata. Tudom, hogy a pedagógusok beleszakadnak a munkába, de ettől függetlenül azt kell mondjam, hogy amelyik iskola nem tudja elérni, hogy a gyerekek el tudják énekelni a Himnuszt, ott a hazaszeretetre való nevelés nulla. A Himnusz a magyar nemzet imádsága, komolyan kell venni, mert egy életre szól. Már nem betiltott ének, lehet hangosan, szabadon és boldogan énekelni. A templomokban sokkal kevesebben vannak, mint egy városi tömegrendezvényen, mégis tisztán, érthetően, nyitott szájjal, hangosan és bátran éneklik. 

A Himnusz két remekmű találkozása. Kölcsey Ferenc nagyszerű költeménye és Erkel Ferenc kiváló zenéje a hazaszeretet, a valahova tartozás, az egy vérből valóság hangulatával olvad össze és így lesz az ötvözetből valami, ami összeszorítja az emberek torkát, akkor is, ha csak hallják, de nem éneklik. Hogy mi vagy hol lehet a gond a Himnusz körül, arról olyan szakembert kérdeztünk, aki éppúgy járatos az irodalomban, azon belül is a verstanításban és persze aki tökéletesen otthon van a zene birodalmában is.

Forrás: Bakonycsernyei Művelődési Ház

Kovács Mária általános iskolai, magyar és ének szakos tanár elmondta: - Ami a zenei részét illeti, az ötödikes énekkönyvben szerepel a Himnusz és erre mindig nagy hangsúlyt fektetek, hogy ez az első számú nemzeti énekünk, tehát ezt mindenkinek tudnia kell. Többféle változatban meghallgattatom, megnézetem, sőt legutóbb olyan változatot vettem elő, aminek dallamát kivetíthettem a projektorral. Az első versszakot látja és hallja, mert együtt a szöveg és dallam. Ugyanezt megmutatom gyerekkórussal is és felhívom rá a figyelmet, hogy ez milyen nehéz. Egyrészt nagyon lassú az eredeti tempója, vagyis nagyon sok levegőre van szükség és ezért nagyon nehéz énekelni, illetve a hangnem olyan magas, amit az átlagember nem tud kiénekelni. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt elkészültek azok a változatok, amelyekben áttranszponálták, vagyis áttették, lejjebb hozták egy énekelhető hangnemben.

Mint arról sok szó esett korábban, a sportrendezvényeken néhány évvel ezelőtt előjött az téma, hogy le kell rövidíteni a nemzeti himnuszokat. Akkor készült el a nemzeti imádság másfél perces, gyorsított verziója, amely csak maga a dallam szöveg nélkül. 

A hozzánk érkező olvasó az oktatást hibáztatta, ezért megkérdeztük,  hogyan épül egymásra az általános iskolai tanórákon a szöveg és a dallam. Kovács Mária azt mondta: - Az eredeti hangnemben nagyon nehéz énekelni mert nagyon magas a vége. Most lejjebb írták és egy fokkal könnyebb énekelni, de még mindig azt mondom, hogy nehéz, főleg azoknak, akik nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy énekeljenek. Nekik nagyon-nagyon nehéz és ennél még egy fokkal nehezebb a Szózat. Ami pedig a Himnusz szöveg részét illeti, el kell, mondjam, hogy a hetedikes tananyagban, a romantikánál tanuljuk a teljes verset. Alsóban csak a keret versszakokat, vagyis az első és az utolsó versszakot tanítják a tanítók. Aztán a 7. osztályosok tanulják a teljes szöveget elemzéssel, magyarázattal, mindennel, ami ezzel jár. Felmondhatjuk és osztályozzuk, tehát szövegbiztonságot ad a 7. osztály. A dallamot ötödikben tanuljuk és természetesen igyekszünk minél többször elővenni, gyakorolni, használni.

A hozzánk érkező panaszos egyik fő problémája az volt, hogy mindenhol felvételről, magnóról megy a nemzeti énekünk, ezáltal egyre kevesebben éneklik és ebből következik, hogy már abszolút nem érdekel senkit, hogy úgy jutnak el a fiatalok az érettségiig, hogy nem ismerik a művet. Megkérdeztük Kovács Máriát, hogy lehet-e ez a főprobléma a nemtudás mögött? A tanárnő így felelt: - Én úgy gondolom, hogy általános iskolában ezt mindenki megtanítja. Azt szoktam mondani a gyerekeknek, hogy aki magyar, annak kötelessége tudni, aki pedig nem magyar, de szeretne állampolgári vizsgát tenni, annak meg kell tanulnia, hogy papíron magyar lehessen. A Himnuszt kutya kötelessége tudni a magyarnak és ezért mi el is követünk mindent az égadta világon. 

Van-e most olyan, mint régen, hogy énekórán fel kell állni a Pistikének vagy a Julcsikának és felelni, pontosabban énekelnie kell az osztálytársai előtt, kérdeztük a jelenleg is aktív, magánórákon felnőttekkel is foglalkozó tanárt, aki azt mondta: - Az én módszerem lényege, hogy tanulunk egy csomó dalt, és amikor megvan egy csokorra való, akkor mindenkinek felajánlom a lehetőséget, hogy válasszon közülük egyet, ami hozzá közel áll. Lehet egyedül is énekelni és persze vannak olyan aranyos, tündér gyerekek, akik zeneiskolába járnak, így bátrak és tudnak is énekelni. Akik társakkal szeretnének énekelni, azok választanak az osztályközösségből egy vagy akár két partnert és kisebb csoportokban énekelnek. Soha nem szoktam egy gyereket megszégyeníteni. Ügyelek arra, hogy egyik se nevesse ki a másikat, nem alázzuk, nem bántjuk meg őket. Ha valami gond van, például nagyon hamis, akkor azt szoktam mondani, hogy ez egy fehérvári, illetve Fejér megyei változata a dalnak, népdalnak, és soha nem szidom és soha nem büntetem meg őket rossz jeggyel. 

Megkérdeztük,  mennyire szeretnek a mai gyerekek énekelni és mennyire merik használni a hangjukat. Kovács Mária tapasztalata a következő: -Az elmúlt években a covid alatt az ének volt az első, amit lelőttek, mert az akkori szakvélemények szerint a neten keresztül nem lehet énekelni. Így tehát nekik két év kiesett és most vért kell izzadni, hogy a gyerek megszólaljon, illetve, hogy énekeljen. Persze vannak, akik bátrak és nem tudnak, de azért is megcsinálják, és vannak, akik meg rejtett kincset hordoznak a torkukban és egyszer-egyszer egy házibulin előbukkan, és akkor rácsodálkozunk, hogy Úristen, micsoda hangja van!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában