Újra egyesült, ami összetartozik

2023.04.28. 20:12

Kihajtották az éltető legelőkre a gulyát Fornapusztán

A Csákvárhoz közeli területen egy előadással összekötött könyvbemutató zajlott pénteken kora délután. A könyv és az előadás témája a gyep és az azon legelő állatok és az ember kapcsolatáról szólt. A végén elhagyták a résztvevők a Varázs-Magtár területét, és kihajtották a gulyát.

Palocsai Jenő

A Viszló Levente által szerkeszett és bemutatott könyv nem csak szakemberek kezébe való, hiszen számos érdekességet tartalmaz kíváncsi laikusok számára is

Fotó: Nagy Norbert / FMH

Viszló Levente, a Vértesi Natúrpark igazgatója, népes hallgatóság előtt beszélt a fűről, pontosabban a gyepről, mint takarmányról, energiaforrásról, az élet alapjáról. A szakember több mint egy évtizede kiadott már egy könyvet, amiben a gépi erővel történő gyepgazdálkodás módszereiről, illetve annak hatásairól beszél. A pénteki eseményen a szerzőcsoport Természetkímélő gyepgazdálkodás II. Hagyományőrző szemlélet, négylábú „munkatársak” című új könyvét mutatta be a kötet szerkesztője. 

Miközben a cifra szűrökbe öltözött lovasok felsorakoztak az előadó mellett, azzal kezdte Viszló Levente:  

-A gulya kihajtásának hagyományos ideje Szent György napja, ami már jócskán elmúlt, és emiatt az állatok már meglehetősen türelmetlenek, mert az ő naptárjuk szerint már rég kint lenne a helyük. Az állatok és a legelők nagyon fontosak. Mi 1997. óta természetvédelmi területeket vásároltunk, hogy azok ne aprózódjanak fel. Közben eltűntek a legelésző állatok a tájról és velük minden más is eltűnt. Én 1996-ban írtam először könyvet és abban arról beszéltem, hogy egy hazatérő csorda látványa micsoda óriási érték, ám ahogy az lenni szokott, ezt már csak akkor vesszük észre, amikor eltűnik, fogalmazott az előadó 

Az előadás során elhangzott, hogy milyen kiemelt szerepe volt valaha a gyepnek és hogy mára mennyire értékét veszítette. 

Fotó: Palocsai Jenő / FMH

-A legtöbb embernek az erdő jut először az eszébe, ha azt a szólt hallja, természet és azt is tudja, hogy a többi föld a szántó, vagyis a mezőgazdaság színtere, de a gyep az egy ismeretlen vagy legalábbis alárendelt valami, ami senkié és mégis mindenkié, amin mindenki csak áthajt, vagy legfeljebb ott töltik meg a permetezőgépeket. A gyep csak az a rész, ami nem jó semmire, ami nem más, csak gyöp. Pedig sokmillió éves sikertörténet a gyepeké. Az első napsütésre elindul tavasszal ez a zöldellő napelem park, majd ősszel egy parancsnak engedelmeskedve visszavonul télire. Mindent a vékony, de mégis viharokat is átvészelő fűszálak mozgatnak. Valaha a fű betakarítása volt a legfontosabb, hiszen takarmány, egyfajta üzemanyag volt az állatnak, a családoknak, sőt a hadseregnek is. A családi járművet, az állati erővel volt szekereket, kocsikat is ez hajtotta, amik elé az asszonyok is be tudták bármikor fogni a jószágot. 

A legelésző állatok felhasználásáról is beszélt Viszló Levente. megemlítette, hogy régen minden egyes darabjukat hasznosították, legyen az bunda, bőr, csontok, vagy akár ínak, vagyis semmi sem ment veszendőbe. 

A könyvbemutatót követően megtörtént, ha kis késéssel is, a gulya Szent György napi kihajtása is, így megkezdődhetett a természet tökéletes összhangja, mely szerint a gyepek a levegő széntartalmából, a nap fényéből és a nedvességből fűszálakat nevelnek, azt a kihajtott marhák lelegelik, hogy aztán sok hússal, vagy éppen további kérődzőkkel legyen gazdagabb a világ és a magyar konyha.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában