Fejér évfordulós emlékei

Szökött katona.

1893. március 14-én a Székesfehérvár és Vidéke hasábjain jelent meg a hír, miszerint „Csehő Jánosnak, ki a helyben állomásozó 24-ik vadász zászlóalj 8 századában szolgált, nehéz volt a katona élet. Nem bírta elviselni a cakkundpakkot meg a nehéz katonaéletet. Nem is annyira a katona élet, mint állítólag hogy társai tréfálóztak vele amúgy katonásan, ami végleg elkeserítette a szerencsétlen fiút. A sok szenvedés után végre elhatározta, hogy lerázza magáról a mundért és a papír helyett magát állítja oda figurának. De nem volt hozzá elég bátorsága. A kaszárnyában félt, hogy megakadályozzák, kapta tehát magát és anélkül, hogy a napos káplárnak jelentette volna szépen elment. Bujában nyaka közé vette a világot és szombaton délben ért Baracskára. Egész idáig nem talált helyet, ahol agyonlőhette volna magát, itt pedig meggondolta a dolgot és visszafordult, hogy bűnbánya megtér katonáékhoz. Útközben azonban elfogták és mint szökevényt úgy hozták be Székesfehérvárra. A szökésért majd megkapja a büntetést.”

Gyilkossági kísérlet.

Ugyenezen lapszámban olvashattuk, hogy „A sukorói ev. ref. hívek — mint lapunknak írják — már hosszabb idő óta ellenséges lábon állanak lekészükkel Vajda Jánossal. A hívek már több ízben fenyegették a lelkészt, állítólag azért, mert ez az egyház kebeléből való elbocsájtásukat nem adta ki. Az elkeseredés oly nagy, hogy a hívek közül több, mint 80-an vallásukat is el akarják hagyni, ha Vajda a községben marad. A sukoróiak az utóbbi időben már nagyon vakmerően léptek fel lelkészük ellen. Nemrégiben 3 ember a nyílt stezán útját állta a lelkésznek és vasvillával akarták őt leszúrni. Tervük ekkor nem sikerült, Vajda kimenekült kezeikből. Azóta Vajdát minden nap figyelmeztették, hogy élete ellen törnek, mit az egyik múlt éjjel végre is akartak, eddig még ismeretlen tettesek hajtani. — Ugyanis a hajnali órákban belőttek a lelkész ablakán. — A lövés azonban nem talált és a lelkész helyett majdnem a szakácsnét érte a golyó. Az orgyilkos ugyanis a sötétben eltévesztette az ablakot és nem abba a szobába lőtt be ahol a lelkész szokott aludni, hanem a cselédszobába. A golyó Kiss Zsuzsanna szakácsnénak takaróját tépte szét és azután a földbe fúródott. Szerencsére azonban a golyó Kiss Zsuzsannában sem tett kárt. A vizsgálatot nyomban megindították és bár többekre erős gyanú van a tettest még nem sikerült kitudni.”