Megemlékezés

2023.03.19. 07:00

A pokol szakadt rá a dombokra – Tisztelgés Csákberény mellett (videó)

Csákberénytől néhány kilométerre, az egykori Lóállási-tanya mellett, az egyik dombon állították fel nyolc éve Máhr Ferenc szobrászművész alkotását, amely egy honvéd sírját mintázza. Lóállási-tanya: az elnevezés arra utal, hogy az emlékhely dombjáról elődeink lovon ülve messzire láttak, kémlelve az ellenük gyülekezőket. Akik ott voltak szombaton azon a helyen, azoknak kegyelettel a szívükben a múltba révedt a tekintetük.

Tihanyi Tamás

A Fejér Szövetség zászlaja lobog a csákberényi emlékmű mellett: a koszorúzás alkalmával nem csak a honvéd hősi halottakra, de a történtek kutatójára, Fülöp Attilára is kegyelettel emlékeztek

Fotó: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Csákberényt elhagyva, Csákvár felé az országúton festő ecsetjére való a táj, a fehér kövekből a dombokon feliratokat szoktak kirakni az arra járók. A szürke műúttól nem messze, egykor betemetett gránáttölcsérekben emberi maradványok nyugodnak a földben, magyar honvédek csontjai porladnak. Négy zászlóaljnyi megölt katonát feltételezhetünk ott, és ha azt számoljuk, hogy egy háborús zászlóaljban akár hatszázan is szolgálhattak, nem lehet kizárni: akár kétezer halott lehet a széltépte, most még fakó dombok felszíne alatt.  

A Fejér Szövetség, az Abai Atilla Király Gimnázium és a Válasz Független Civilek szervezete vértesi emléktúrára hívta a résztvevőket, hogy március 18-án, szombaton együtt tisztelegjenek a hegységben és környékén elesett hősi halottak és polgári áldozatok emléke előtt. A túra első állomása a Csákberény mellett magasodó honvéd emlékmű volt, ahol a zámolyi Fórizs József idézte fel az egykor ott történeteket.  

– A hely, ahol állunk, tömegsírt jelöl, kissé távolabb mintegy kétezer katona alussza örök álmát, akik egy tüzérségi csapásnak estek áldozatul 1945. március 16-án – idézte fel a tragikus napot Fórizs József. – Mi, akik itt éltünk és itt nőttünk fel, erről semmit sem tudtunk, hiszen a környékbeli falvak lakói elmenekültek a front elől: három napig tombolt ezen a területen a háború. Nem volt szemtanú. A nemrégiben elhunyt bodajki Fülöp Attilának köszönhető, hogy minderre fény derült, akinek kutatásai alapján találták meg a katonák földi maradványait és sikerült rekonstruálni a történteket. Attila egész életét elsősorban a magyar katonák, a honvédek második világháborús tetteinek megőrzésére szánta.    

A Vértes ’78 Túra nyitányaként, a hősi halottak, valamint a fegyvergyűjtő és szakértő Fülöp Attila emlékére a tisztelgők elénekelték a Himnuszt, majd koszorút helyeztek el Máhr Ferenc csákberényi szobrászművész alkotásának talapzatánál.  

A szombati emléktúra résztvevői megkoszorúzták a honvédsírt ábrázoló alkotást, amely messzire fehérlik a tájban, a Vértes előterében 
Fotós: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Veress D. Csaba hadtörténész a Dunántúl hadi krónikája című könyvében az 1945. március 16-án történtekről ezt írta: „Megindult a szovjet csapásmérő csoportosításnak, a 9. és 4. gárdahadseregnek tüzérségi előkészítése. A mintegy 3900 db löveg és aknavető egy teljes órán át ontotta tüzét (…). A védő magyar 2. páncéloshadosztály 3. és 4. gépesített ezredeinek négy zászlóalja már a szovjet tüzérségi előkészítés alatt katasztrofális veszteségeket szenvedett. A szovjet 9. gárdahadsereg haditudósítója, G. K. Holopov százados így írt erről: Ritkán volt alkalmam háborúban ennyire porrá zúzott peremsávot látni, ahol szinte minden fedezékben több tucat halott feküdt.”

Fülöp Attila a Fejér Megyei Hírlapnak mondta el annak idején elsőként, hogy a Csákberény előtt elhelyezkedő alakulatokat, egyetlen visszavont zászlóalj kivételével teljes egészében megsemmisítette a tüzérségi csapás. A magyarok a dolomitsziklás dombok között nem találhattak fedezéket, a katonák gyalogsági ásójukkal semmire sem mentek a köves talajon. Az oroszok azt hitték, hogy a 3. SS Totenkopf hadosztály katonáival állnak szemben, akiktől mindig megkülönböztetett módon rettegtek és ezért aztán nem sajnálták a lőszert. Ám a németek a támadás előtt hátra vonultak Sörédre, és még csak ott sem voltak a magyar alakulat közelében. A frontkatonák elvonulása után a földi maradványokat kiszélesített gránáttölcsérekbe temették. Aznap, a helyszíntől alig néhány kilométernyire irtották ki a bevonuló 2. Ukrán Font katonái Kápolnapuszta férfi lakosságát.  

A páskomi domboknál 2015. március 14-én közadakozás után avatták fel az emlékművet egy olyan kezdeményezés méltó befejezéseként, amely a megyei napilap egymás követő írásait követett. Vécsei László polgármester, Móré Attila, Kovács Miklós és mások álltak a törekvés mellé, Solymosi Zoltán cégvezető követ adott, Viszló Levente, a terület kezelője a talapzatot csináltatta meg egy korábbi szovjet harckocsiállás helyén. Az ünnepi beszédet nyolc éve Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Törő Gábor országgyűlési képviselő mondja el, majd a letakart honvédsírt mintázó szobrot Brunner Vilmos református lelkész és Mórocz Tamás plébános áldotta meg.    

Nyolc évvel ezelőtt közadakozás után avatták fel az emlékművet. Azóta ha kevesebben is, de azért a márciusi nemzeti ünnep napjaiban rendszeresen eljönnek az emlékezők a páskomi dombokhoz 
Fotós: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A vértesi emléktúra szombati résztvevői a helyszínről további világháborús helyszínek felé indultak tovább: a kőhányáspusztai, majd a várgesztesi temetőhöz, a vérteskozmai templomhoz és temetőhöz, aztán az erdőbe, a huszárok emlékkeresztjéhez. A tisztelgő gyaloglást Gánton zárták.   

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában