Jó reggelt, Fejér vármegye!

Elvarázsolt hely a temető. Képes felerősíteni a bennünk munkálkodó érzéseket. Ha bánatosan, nehéz, döngő léptekkel haladunk át antik kovácsoltvas, vagy éppen kopott léckapuján, még inkább szomorúak leszünk, hiszen szeretteink távozásának visszavonhatatlan ténye fokozza a bús érzést. De megkétszereződik az öröm is, ha vidáman szedjük a lábunkat, szinte szökkenve, hogy egy jó hírt, egy jelentős eredményt, egy életet megváltoztató fordulatot akarunk büszkén elmesélni azoknak, akiknek korábban is szoktuk. Ez a különleges temetőkre is igaz. Kegyetlenül kiirtották a katonák Kápolnapuszta lakóit a háború idején. Ha arrafelé sétálunk, a csendes völgy és a védelmező dombok varázsától eltölti az embert a békesség, s a már csak ritkán látogatott sírok ezt a békességet mélyítik el a nyitott lelkekben.