Frissen Fejérből

2023.01.22. 19:44

A wannsee-i konferenciára emlékezett a Székesfehérvári Zsidó Hitközség

„Soha, senki nem kérdőjelezheti meg a történelmi tényt, a fasizmus gyötrelmeit, az üldöztetéseket.” – fogalmazott Barna Ágnes elnök a wannsee-i évfordulója alkalmából tartott eseményen.

Héjj Vivien

A fehérvári zsidóság jelentőségéről Váczi Márk történész tartott előadást

Fotó: Fehér Gábor / FMH

A megemlékezés első perceiben Herczog Edit, korábbi szocialista EP-képviselő, a szervező Tarsoly Egyesület tagja arról beszélt, 1942. január 20-a nagyon sokáig nem volt a köztudatban Magyarországon, s semmiképpen sem méltó, hogy ünnepnapként beszéljünk róla, ez sokkal inkább egy gyásznap.

A wannsee-i konferencián a „zsidókérdés végső megoldásának” megtervezéséről tanácskoztak.

– Nemcsak, hogy korábban nem tudtunk erről a konferenciáról, de azt sem bogoztuk végig, hogy a holokauszthoz vezető útnak ez a nagyon fontos állomása megtörtént. Megálltunk előtte, s nem nagyon kerestük, hogy kik voltak azok, akik erről döntöttek. Most már tudjuk. – tette hozzá Herczog Edit.

A Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében tartott eseményen Váczi Márk történész a fehérvári kötődésű zsidó családok jelentőségéről tartott előadást.

– 1843-ban a Deutsch család nyitotta meg az első székesfehérvári nagyáruházat, ez már a reformkor vége, még a forradalmi hangulat küszöbén voltunk ekkor. Nevüket később Deákra magyarosították, és egészen a vészkorszakig, illetve 1941-ig – amikor elvették a javaikat – működött a Deák Testvérek Áruháza. Ebből a kereskedő családból származik az a Deák Tamás, aki meghatározó szerepet tölt be az itteni hitközség életében, valamint Székesfehérvár kereskedelmi és kulturális életében is. – fogalmazott Váczi Márt, aki felidézte többek között a szintén zsidó Grósz család történetét is.

 

Grósz Bernát vaskereskedőként lett a Fekete Sas Szálló tulajdonosa, s annak háta mögött felépíttette 1912-ben Fehérvár első moziját, mely Apolló, később Uránia néven működött. A Koch László utcai épületben napjainkban kínai étterem és villamossági szaküzlet működik.

Kiállt a zsidó emberek mellett Shvoy Lajos megyés püspök, aki a kikeresztelkedés könnyítésével nyújtott segítő kezet.

– A kikeresztelkedés sem mentett meg mindenkit: nem mentette meg Szerb Antalt, Radnóti Miklóst, s nem mentette meg az Eppinger téglagyáros családot sem, akiknek egykori villája a Várkörúton áll. Emlékeznünk kell azokra is, akik a deportálásból visszatértek, és akiktől az akkori hatalom 1949-ben elvette a zsinagógát. – tette hozzá a történész.

A Székesfehérvári Zsidó Hitközség nevében Barna Ágnes elnök köszöntötte a jelenlévőket.

– Azért gyűltünk össze, hogy emlékezzünk a mártírhalált halt hittestvéreinkre, a túlélőkre, az életüket áldozó hős katonákra. A világtörténelmi események ellenére soha, senki nem kérdőjelezheti meg a történelmi tényt, a fasizmus gyötrelmeit, az üldöztetéseket. – fogalmazott Barna Ágnes. Kiemelte, a hitközség felelőssége és vallási kötelezettsége, hogy elmesélje a következő generációnak a múlt történéseit. A megemlékezés színházi előadással folytatódott, majd a zsinagóga-emlékműnél koszorúzással, gyertyagyújtással zárult. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában