A velenceiek nem vártak tovább: maguk takarították ki az árkokat (videó)

Elég volt két nap nagy mennyiségű eső ahhoz, hogy a nem megfelelően kialakított vagy karbantartott felszíni vízelvezető rendszerek csődöt mondjanak. Erre többek közt a Velencei-tónál – elsősorban Velencén - is sor került, ahol ennek a kérdésnek van egy igen érzékeny vetülete: az utakon, árkokban, parkokban felgyülemlett csapadékvizet ugyanis szívesen látnák viszont a Velencei-tóban, hiszen egészen eddig mindenki abban reménykedett, hogy ha máshogy nem, hát az esővízzel nőhet a tó vízszintje. Nőtt is, ám igazi kis tavacskák alakultak ki városszerte, hiszen a csapadék nem tudott elfolyni rendeltetésszerű helyén.

A felszíni csapadékvíz elvezetés kérdése persze nem újkeletű téma a tó térségében sem, erről legutóbb Tessely Zoltán országgyűlési képviselő mondott pár szót a feol.hu-nak:  „A felszíni vízelvezetés rendezése is kapcsolódik a témához, amelyről a képviselő elmondta: a velencei-tavi partfal rekonstrukciós projektjének eredetileg része volt a felszíni csapadékvíz elvezetés rendezése tókörnyéki települési szinteken. – Maga a rekonstrukció 14 milliárd forint volt, ám ez a hozzácsatolt feladat még sokszorosa lett volna. Ezért akkor az a döntés született, hogy első körben legyen meg a tó rekonstrukciója, majd pedig megyünk tovább. Szerintem mennünk kell tovább.”

Természetesen egy ilyen probléma elsősorban akkor eszkalálódik, amikor a baj kialakul, sőt, az is akkor okoz igazi gondot, ha az a városi élhetőséget nehezíti. Így volt ez most is Velencén, ahol született egy valamirevaló, előremutató ötlet és kezdeményezés: Krausz György, velencei lakos tette közzé a felhívását, mellyel kapcsolatosan később a feol.hu-nak bevallotta: maga sem számított ekkora megmozdulásra és összefogásra.

De kezdjük az elején – azt írta – leszögezve, hogy nem kíván részt venni a panaszkodós, adok-kapok szintű szócsatákban -, hogy „Velence esetében sajnos, bár már elkésett, mégis elengedhetetlen intézkedés a felszíni víz elvezetése. Siralmas, ahogy az iskolák és a közintézmények megközelítése is akadályozott, az pedig felettébb elszomorító, hogy ez a víz nem jut el a tóba! Persze megszokott, hogy mindenért a nagy szakértelemmel és rugalmassággal, azonnal a polgárok védelmére siető előrelátó iránymutató és együttműködő, határozottan cselekvő, és a lakosság komfort érzetét javító képviselő testületet hibáztassuk, de ez esetben jogosan vetődik fel a kérdés, nem kellett volna a szomszédos település (Sukoró) példáját követve lépéseket tenni a víz eljuttatására a vízgyűjtő területről a Velencei-tóba?”  De lényeg a lényeg, a panaszkodás helyett felhívást tett közzé: „ha van elég jelentkező, és az önkormányzat felelősei vállalják a munka koordinálását (és engedik a munkavégzést az amúgy önkormányzati területen), elsők között többed magammal vállalom a társadalmi közmunka elvégzését, hogy az iskola és óvoda körüli tavakat megszüntessük, azt a szülők és a gyerekek számára megközelíthetővé tegyük!”

Természetesen mindenki üdvözölte a felvetést, volt, aki munkagépekkel, mások kétkezi munkával ígérték, hogy hozzájárulnak a munkálatokhoz. Sőt mi több, erre a felvetésre még maga a velencei polgármester is reagált és „Kedves Gyuri!”-t megszólítva leírta: szerinte ezzel a témával – mármint a felszíni vízelvezetéssel – csupán az elmúlt két évben az ő testülete kezdett el foglalkozni, a korábbi évtizedekben elhanyagolták a probléma rendezését. Mint válaszából kiderült, VVG Kft – az önkormányzat „mindenes” cége ennek a feladatkörnek a felelőse, ám „számos más feladata is akad. Nem lehet az ott dolgozókat a végtelenségig terhelni! Eleget dolgoznak a városért, értünk” – fogalmazott Gerhard Ákos. Így tehát örömmel vette, hogy a lakosság maga dolgozik meg az élhetőbb városképért. Egyeztetést kért, cserébe felajánlotta a VVG gépparkját. (Remek lehetőség adódott ezzel arra, hogy ebből az együttműködésből a város közösségi oldalán poszt szülessen. Ugyanis a felek le is ültek tárgyalni). Az együttműködésnek a kezdeményező Krausz György is örült, meg is köszönte azt, de finoman jelezte: társadalmi összefogásról van szó, az önkormányzattól, abban reménykednek, ehhez kapnak segítséget. Vagy csak nem akarta tovább terhelni a városi gépparkot szombaton délelőtt: „a városgazdálkodásnál beszerzésre került munkagépek hadrendbe állítása dicsérendő, de ez esetben több vállalkozó jelezte, hogy saját munkagéppel tud rendelkezésre állni a feladat elvégzéséhez! Az összefogás megvan, viszont amit szívesen fogadnánk, az a rugalmas hozzáállás az önkormányzat részéről és egy iránymutató felelős vezető kijelölése, aki képviseli az önkormányzatot a társadalmi munkavégzés alatt, mivel a tevékenység önkormányzati területen történik! Az iskolaigazgató úrral egyeztetve az óvárosi iskolánál a szülőkkel közösen a csapadékvíz elvezetését megoldjuk, a tóparton a cserje strandnál pedig az elárasztott utcákból a víz útját megnyitjuk a felajánlkozott segítő kezekkel, a munkagépes vállalkozókkal és a helyi tűzoltókkal közösen!” A kezdeményező azért azt is megpróbálta helyre tenni, hogy noha a felszíni vízelvezetés tényleg nem mai probléma, azért „az előző testületek is tettek lépéseket ez ügyben! Bízzunk a kormányban, hátha lesz lehetősége segíteni a Velencei-tó esetében…” – fogalmazott.

A munka pedig január 14-én, szombaton meg is kezdődött. Helyi vállalkozók is jöttek, gumicsizmát húztak vagy gépekkel érkeztek a terepre. – Ma több átfolyót kimostunk, a velencei önkéntes tűzoltók segítségével kezdtük meg a munkát. Két oldalon a munkagépek kiszedték a medret, ahol állt a víz, kimélyítették az árkot és a nagynyomású sugárral átmostuk az átfolyókat. Láthatóan régen volt ez megtéve, rengeteg mindent sikerült kiszedni onnan. Jó volt látni, hogy a velencei embereknek a Velencei-tó a legfontosabb, függetlenül attól, honnan jöttek. Ha csak negyedévente, néhány havonta, de reméljük, lesz még ilyen.