Ítélet helyett új tárgyalás? Korzó kontra önkormányzat

Tavaly májusban robbant a hír, hogy a velencei önkormányzat felbontotta az üzemeltetési szerződést a Velence Korzót működtető Gomi Kft.-vel. A Berényi családdal akkor már hosszú ideje vitatkozott az új városvezetés, ám mindkét fél a szerződésben foglaltakra hivatkozva állított vagy éppen tett/ nem tett valamit. A szerződésbontást nem fogadta el az üzemeltető, így került bíróságra az ügy. Az elsőfokú tárgyalás zajlott is, melybe az önkormányzat az általa felkért igazságügyi szakértői véleményt is bevonta, annak tartalmát tartva relevánsnak. A bíróság közben tanúkat is meghallgatott, információink szerint a korábbi évtizedek városvezetőinek, érintett hivatalnokainak bevonásával. A kérdés ugyanis az volt: az üzemeltetési szerződésben foglaltak hogyan valósultak meg a gyakorlatban – a korábbi önkormányzati vezetések ideje alatt. A per utolsó tárgyalási napja lezajlott, december 2-ára várták az ítélethirdetést. 

Ezt Gerhard Ákos polgármester maga is megfogalmazta a velenceieknek szóló önkormányzati lapos írásában, azt remélve, ezzel elbúcsúzhatnak az üzemeltetést végző társaságtól. Hogy melyik fél számára volt meglepőbb az, hogy az ítélethozatalt a fehérvári bíróság elnapolta, csak értelmezés kérdése. A bíróság arra hivatkozott, hogy nincs hatásköre az ügyben, ezért a Veszprémi Törvényszékre utalta azt, ahol közigazgatási perként kezelhetik a témát. Ez az olvasó számára érthetően lefordítva azt jelenti, hogy a Velence Korzó a bíróság szerint közterület, amellyel kapcsolatosan polgári bíróság nem ítélkezhet. Talán még emlékeznek az olvasók: a kerítésépítés idején is ez volt a fő kérdés – magánterületnek számít egy bérbe adott közterület vagy sem? Az összeesküvés-elméletek azóta szárnyra kaptak, lebegtetve hagyva a kérdést: vajon meddig húzódhat még – és miért húzódik – ennek az áldatlan ügynek a tárgyalása? 

A Gomi Kft. az ítélethozatal elmaradása után közösségi oldalán üzent az önkormányzatnak: „Nos, egy darabig még el kell viselnünk egymást…” Majd kifejtik: „mert bár mi nem akarunk az önkormányzattól megszabadulni, nem ragadtatjuk magunkat ilyen nyilatkozatra, abban teljesen biztosak vagyunk, hogy ebben az ügyben egy igazság van, az pedig a mi oldalunkon „lakik”! Sebaj, még néhány hónapot tudunk várni, hogy valóban pont legyen ennek az áldatlan helyzetnek a végén.” A lakosság ma már nem feltétlenül érzi úgy, hogy bármelyik oldalra is szeretne beállni, leginkább mindenki értetlenül nézi a fejleményeket. Jogos kérdésként érkezett a felvetés ugyanitt: „Függetlenül attól, hogy melyik oldalnak van igaza, azt bárki láthatja, hogy a Korzó állapota erősen romlott az utóbbi években. Kerítésre, sorompóra volt pénz, felújításra nem? Ezt a vak is látja, nem kell ehhez semmilyen önkormányzati nyilatkozat vagy pereskedés. Történt bármi, ami javítja az állapotokat?” 

De a válasz is érthetőnek tűnik; visszadobva a kérdést, így fogalmazott a Gomi: „Ön fektetne be további súlyos tízmilliókat, adott esetben még többet egy ilyen bizonytalan helyzetben, amikor a tulajdonos úgy gondolja, minden, amit ő kigondol, az úgy van jól, így az üzemeltető napi karbantartási feladatai is azok, amiket ő gondol? Amikor a két fél az egyoldalú látásmód okán képtelen megegyezni? Mi örömmel fektetnénk bele még többet a Korzó fejlesztésébe, programokba, mindenbe, ami a fejlődést és a helyiek megelégedését szolgálja, de nyilvánvalóan csak akkor tesszük ezt meg, ha végre a bíróság igazságot tesz a felek között.” A velencei önkormányzat sem volt rest, adott tájékoztatást az ügyben közösségi oldalán, ezúttal is az igazságügyi szakértői véleményt emelve ki benne. Valószínű tehát, hogy ez a fő ütőkártyája a perben – ahogy az üzemeltetőnek vélhetően a személyes tanúk elmondása. Hogy az ügy hogyan folytatódik, hogy nem, kérdéses. 

Lesz-e fellebbezés, vagy hogy átveszi-e a Veszprémi Törvényszék az ügyet, illetve ha igen, ott hogyan, miképp folytatódik, sok mindenen múlik. Egy valami biztos: messze van még a boldog vég – talán a következő önkormányzati választásokig is el lehet vele rágódni, tekintve, hogy ez még mindig csak az elsőfokú tárgyalás volt, abból is csak a polgári „fejezet”.