Nemzetközi sikert értek el az etyeki sörmanufaktúra sörei

- Hogy jön össze egy sör a királyleánykával? – tettem fel mindjárt a kérdést Radányi Orsolyának, az Etyeki Sörmanufaktúra tulajdonosának, a főzde vezetőjének. – Egy borvidék közepén élünk és dolgozunk, borospincékkel körbevéve, melyek mindegyikének megvannak a maga hosszú évszázadokra visszanyúló szőlőtermesztési és borkészítési hagyományai. Sok borászt ismerünk a környéken, akik nem mellesleg szeretik a sört is. Szerencsére mi meg szeretjük a bort, így a baráti összejövetelek alkalmával már régebben felvetődött a téma: hogyan lehetne a kettőt összeboronálni és olyan speciális etyeki sört készíteni, ami mutatja az itteni borász hagyományokat is? – válaszolt szinte egy szuszra a főzdevezető, aki az Etyeki Kúria Borászattal és Nádas Szilárd borásszal is készített már fúziós söröket, sőt díjat is nyertek egy szűkebb körű megmérettetésen a chardonnay musttal készült változattal. Úgy tűnik tehát, a nemzetközi piacon szívesen fogadják az ilyen fajta fúziós söröket. 

Hogy egy kicsit a szakmába is belemélyedjünk, a főzdevezető elárulta, amikor musttal dolgoznak, több türelmet és maximális odafigyelést igényel az erjesztésvezetés. Fontos a jó élesztőtípus kiválasztása, hiszen itt többféle cukrot kell együtt erjeszteni és hosszabb, vontatottabb az erjedés. Ami pedig a kész sör ízvilágát jellemzi, az ezüstérmes termék hozza, amit a sparkling ale (pezsgő világos) kategóriának hoznia kell, amihez szép extrát és frissességet ad a szőlőmust. És hogy milyen amúgy egy tökéletes sparkling ale? – Ez egy felső erjesztésű világos sör, ami könnyű, szénsavas, frissítő, viszonylag szárazra erjesztett, alacsony maradék cukortartalommal bíró, pezsgő ital – magyarázta a szakember. 

Az Etyeki Sörmanufaktúra 2015-ben alakult, de az elképzelés korábban született meg az amúgy élelmiszeripari mérnökként, erjedési iparok szakirányon végzett Radányi Orsolya fejében, aki Belgiumban fejlesztette tovább tudását. Ott a németalföldi sörfőzésnek és a sörnek erős gyökerei és évszázadokra visszanyúló, szerteágazó hagyományai vannak. Főként ennek hatására esett aztán a választása itthon a sörkészítésre. Azon, hogy valaki nő létére sörész lesz, ma már egyre kevesebben ütköznek meg, de Orsolya szerint a sörészek amúgy is nyitottak és segítőkészek. Magyarországon viszont még mindig viszonylag szűkkörű ez a réteg, száz alatt van a kisüzemi sörfőzdék száma. 

De vajon mennyire nyitott a hazai piac? Népszerűek a megszokott ízektől eltérő sörök? – Generációfüggő. Az ötven felettieket, akik a nagyipari sörökön „szocializálódtak” és kevésbé nyitottak az újdonságokra, jó minőségű Lagerrel lehet megfogni. A fiatalabbak viszont egyértelműen szeretik az újfajta ízkombinációkat és a különlegesebb sörkategóriákat. Az egyedi, szezonálisan gyártott italokkal őket lehet megszólítani – fogalmazott a szakember. A sört sokáig proli italnak tartották, de főként a kisüzemi sörfőzdéknek és az általuk létrehozott újabb kategóriáknak köszönhetően sok változás történt ebben is, ami többek között azt is eredményezte, hogy a sör ma már nem kifejezetten a férfiak által favorizált ital. A gyümölcsös, fűszeres, könnyű búzákat vagy a finoman komlózott illatos IPA-kat a hölgyek is kedvelik. Persze vannak, akik úgy gondolják, ezek a fajták szentségtörést jelentenek, de Radányi Orsolya megerősítette, mindegyik megfelel az élelmiszerkönyvben leírtaknak: maláta alapon készült, komlót tartalmazó, erjesztett szénsavas ital. 

Ha belegondolunk abba, hogy az ókori Egyiptomban datolyával ízesítették a sört, vagy hogy a nálunk is egyre népszerűbb meggysörnek is évszázados hagyományai vannak a Németalföldön, nem mondhatjuk, hogy lábbal tipornák Etyeken a tradíciót. De a hagyományos sör típusok is megtalálhatók a kínálatukban.