Navracsics Tibor: Székesfehérvárnak is fontos stratégiai döntéseket kell meghoznia (galéria)

A tavasszal hivatalba lépett kormány miniszterei a Mathias Corvinus Collegium fővárosi és regionális központjaiban ismertetik céljaikat. A november 10-ei alkalom a sorozat hetedik állomása volt, amelynek keretében Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszélt a tárcáját illető aktuális feladatokról.

Az előadást megelőzően a miniszter válaszolt lapunk néhány kérdésére. – Abban bízom, hogy az év végéig alá tudjuk írni az együttműködési megállapodást, és ezzel a kohéziós pénzek folyósítását biztosítani tudjuk Fehérvár és Fejér megye számára is. Ez a terület is a közép-dunántúli fejlesztési régióba tartozik, ami azt is jelenti, hogy a támogatás intenzitása itt alacsonyabb, mint az úgynevezett felzárkózó régiókban, hiszen magasabb életszínvonalon és magasabb termelési színvonalon élnek az itteni vállalkozások és emberek – fogalmazott válaszában Navracsics Tibor, azon kérdésünkre, hogy mi várható az európai uniós forrásokkal és azon belül is a fehérvári beruházásokkal kapcsolatban. Kiemelte, bíznak abban, hogy folytatni tudják ezeket a programokat. Mint mondta, számos olyan fejlesztést egyeztettek már a közép-dunántúli régió településeinek vezetőivel, köztük a székesfehérvárival is, amely azt biztosítja, hogy ez a régió északi része bírja és állja a versenyt a hazai és a környező országok régióival egyaránt. 

Közeledett a kormány és a brüsszeli képviselők álláspontja a szankciós politika tekintetében az elmúlt időszakban? – tettük fel a kérdést a miniszternek. – A szankciós politika tekintetében azt hiszem, hogy vannak nézetkülönbségek továbbra is. 2022 áprilisában, a versailles-i csúcstalálkozón az a megállapodás született, hogy ugyan szankciókat vetnek ki Oroszországra, de ezek nem fogják érinteni az energiapolitikát, éppen abból adódóan, hogy van néhány olyan uniós ország, többek között Magyarország is, amelyek nagyon erős mértékben kiszolgáltatottak Oroszországnak a gázszállítás tekintetében – fogalmazott Navracsics Tibor. Mint mondta, minden eddigi erőfeszítésük ellenére sem sikerült az, hogy Oroszországról leváljon a magyar energiahálózat. – Egymást követték az energiaellátást érintő szankciók is, ezért a magyar kormány ezeket vitatja. Végső soron mindig megszavazza, hiszen egy lojális uniós tagállamról van szó, de ezek a viták fennállnak. Ez azonban eddig nem befolyásolta a tárgyalások menetét. Úgy gondolom, jó esélyünk van arra, hogy év végéig le tudjuk zárni azokat a tárgyalásokat, amelyek lehetővé teszik az uniós forrásokhoz való hozzáférést – hangsúlyozta Navracsics.

Mint az már ismeretes, 2023-ban Veszprém viseli majd az Európa Kulturális Fővárosa címet. Azzal kapcsolatban, hogy az ehhez kapcsolódó programokat hogyan befolyásolhatják az esetleges intézményi bezárások, a miniszter így válaszolt kérdésünkre: – Ez egy zaklatott felkészülési időszak volt, hiszen mi elkezdtünk készülni 2019–2020-ban, de rögtön jött a koronavírus-járvány, ami jelentősen megakasztott minket, most pedig itt van a háború és az energiaárak emelkedése. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, abban bízunk, hogy sikerül megoldani, és megvalósítani minden tervünket, de fel vagyunk készülve arra, hogy adott esetben vészmegoldásokat is kell majd alkalmazni. 

Mint mondta, az Európai Bizottság felmérései azt mutatják, hogy egy ilyen címmel rendelkező városnak regionális hatása van, ennek fényében pedig várhatóan Fejér megye és benne Székesfehérvár is érezheti majd ezt a hatást.

Navracsics Tibor az Új feladatok, új megoldások című előadásában arról beszélt, mi az a feladat, amit júniusban, a mostani kormány megalakulásával kaptak, milyen tényezők tették ezeket szükségessé, és hogyan próbálják megoldani azt a keretrendszert, amely távlatosan lehetővé teszi majd ezen feladatok megoldását. Mint mondta, területfejlesztési miniszterként feladatai két nagy csoportra oszthatók, az egyik az európai uniós források megszerzése és felhasználása, a másik pedig a területi politika fogalomrendszerének és jogszabályi környezetének megújítása. Előbbivel kapcsolatban kiemelte, Magyarország a források felhasználásának tekintetében jóval az uniós országok előtt jár.

A hallgatók számos érdekességet és adatot hallhattak az előadás során, az egyik legérdekesebb mégis Budapest kisugárzása volt. A miniszter bemutatta, hogyan alakulnak a területfejlesztési adatok az ország különböző régióiban, melyből jól látható volt, hogy a főváros az élen jár. Mint mondta, Budapest kisugárzása megmutatkozik abban, hogy az agglomerációja már szinte a város része, nem értelmezhető külön területfejlesztési egységként. Rövidtávon pedig ez a kiterjedés elér majd a Budapesttől körülbelül 50 kilométerre fekvő településekhez, köztük Székesfehérvárhoz is. – Ezeknek a településeknek már a jelenben, vagy a nagyon közeli jövőben nagyon fontos stratégiai döntéseket kell meghozniuk saját térségi szerepvállalásukkal kapcsolatban. Meg kell hozniuk azokat a döntéseiket, hogy Budapest felé fordulva, a fővárosi gazdasági gravitációs pontot szolgálva kívánnak részesei lenni a gazdasági világnak, vagy Budapesttől eltérő irányban próbálják megvalósítani a gazdasági profil önállóságát – fogalmazott Navracsics Tibor.

A területfejlesztési miniszter ismertette továbbá azokat a fejlesztési célokat, amelyeket a kormány az elkövetkezendő évekre tűzött ki, amelyek többek között a kötöttpályás tömegközlekedésre, a digitalizációra, az energiahatékonyságra és természetesen a területfejlesztésekre is kiterjednek.

Az előadást követően Navracsics Tiborral ezekben a témákban és az új kormányzati ciklus kihívásaival kapcsolatban Gallai Sándor, a Mathias Corvinus Collegium Társadalom- és Történelemtudományi Iskola vezetője beszélgetett, majd a hallgatóság is feltehette kérdéseit.