Magyarként csak egy nemzetként védhetjük meg a szabadságunkat

– Mit jelent 1956? – tette fel a kérdést Csordás Mihály. – Egy önérzetében megalázott, méltóságától megfosztott nemzet fellázadt az elnyomás ellen. A szabadságért fegyvert fogott a sztálinista diktatúra és a világ egyik legerősebb katonai hatalma ellen. Budapest – és néhány nappal később a vidéki Magyarország is – a világpolitikát formáló események helyszíne lett. Hajtsunk fejet a nemzeti egység előtt, hajtsunk fejet a mártírok emléke előtt, Nagy Imre és társai előtt, a pesti srácok előtt, a vidéki értelmiségiek, munkás- és parasztemberek előtt, akik a helyi forradalmi nemzeti tanácsokat megalakították és egy jobb életért, a szabadságért és a függetlenségért, tulajdonképpen értünk és utódainkért, a mi jövőnkért is küzdöttek. 1956 az emberi méltóság visszaállításának forradalma volt. 

1956 forradalma azért is győzött, mert maga volt a csoda. Maga volt a csoda már a megszületésében is, maga volt a csoda a létezésében és a halálában. Születésében, mert ott és akkor jött a világra, ahol és amikor senki sem számított rá. Létezésében, mert azokban a napokban megnyílt az ég és emberfeletti erő győzte le a poklot. És halálában is csoda volt, mert bár jeltelen sírba, arccal a föld felé fordítva, szögesdróttal összekötözve temették el, mégis feltámadt, itt van közöttünk ma is.

1956-nak mi az üzenete? Mi mutattunk példát a világnak, az egész emberiségnek szabadságszeretetből és önfeláldozó hazafiságból. S ez lehet az üzenete: egy olyan értékrend szerint kell élnünk, amely életünk és nemzeti történelmünk bármelyik pillanatában vállalható. Tudnunk kell, hogy ha egyedül állunk egy globalizálódó világban, sebezhetőek vagyunk, összefogva honfitársainkkal viszont képesek vagyunk elhárítani a veszélyeket.

Vállaljuk múltunkat, értékeinket, önmagunkat és akkor a jobb életet is elérhetjük!

Ma is rá kell ébrednünk, hogy párthovatartozástól, származástól, vagyoni helyzetünktől függetlenül elsősorban valamennyien magyarok vagyunk, egy nemzet. Csak magyarként, csak egy nemzetként védhetjük meg a szabadságunkat, csak egy nemzetként lábalhatunk ki a válságból, csak egy nemzetként tervezhetünk jövőt magunknak.

A helyi iskola 6. osztályának tanulói nagyszerű irodalmi műsorral rukkoltak elő. Felkészítő tanáruk Grósz Angéla volt. A beszédek elhangzása és az iskolások műsora után koszorúzási ünnepségre került sor a római katolikus temetőben, Halvachs István 1956-os hős síremlékénél. 

Előbb Ambrózy Tamás római katolikus plébános, majd Veres Péter református lelkipásztor és Ribárszki Ákos evangélikus lelkész ideillő gondolatait hallgattuk meg.

Az 1956-os kiállásáért meggyilkolt Halvachs István síremlékénél a kegyelet virágait helyezték el: Pusztavám önkormányzata nevében Csordás Mihály polgármester, Ujjné Kordkovics Judit képviselő asszony. A Halvachs család nevében Halvachs István lánya és unokája, Halász Gyuláné és Halász Gyula. A történelmi egyházak nevében Ambrózy Tamás plébános, Veress Péter lelkipásztor és Ribárszki Ákos lelkész. A Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében Pusztavámi Kálmánné és Unger Vicky képviselő asszonyok. A Pusztavámi Német Nemzetiségi Általános Iskola és a Pusztavámi Szivárvány Óvoda-Mini Bölcsőde nevében Unger Vicky megbízott igazgató és Ihászné Albert Anna megbízott intézményvezető koszorúzott. A Pusztavámi Fidesz-csoport nevében Zombó Norbert és Csordás Mihály helyezte el a kegyelet virágait. Minden pusztavámi lakos nevében pedig Máhr Zoltán költő koszorúzott.