Felszállt a fehér füst, nem is egy, huszonegy (videó)

Többek között vadászok, pénzügyőrök, hivatalnokok vettek részt a VII. Társasági Vadász Randevún. A kastély udvarán felsorakozott 21 csapat dám húsból készített ételekkel indultak a főzőversenyen.
Már kora reggel lázas igyekezettel készülődtek a csapatok a közös napra és azon belül a főzőversenyre. A Halász-kastély udvarának közepén trófeaszemlét állítottak fel a környékbeli vadásztársaságok. Az agancserdőt 21 sátor koszorúzta, és ezekben kezdték meg az előkészületeket a csapatok. A különböző vadásztársaságok, a pénzügyőrök, a Nébih képviselői és más különböző alakulatok vállalták a megmérettetést a főzőversenyen, melynek elsődleges célja nem a győzelem, hanem a vadhús, mint alapanyag népszerűsítése volt.
Ezt a vadász randevú egyik elindítója L. Simon László is megemlítette köszöntő beszédében. A Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatója úgy fogalmazott: -Hét évvel ezelőtt együtt indítottuk el ezt a programot Radu Morarral, a Fishing and Hunting tévé tulajdonosával. A cél az volt, hogy találkozzanak az aktív vadászok, hogy népszerűsítsük a vadhúst, illetve a vadgasztronómiát és nem utolsó sorban, hogy bepillantást nyerhessenek az érdeklődők magába a vadászkultúrába.
L. Simont a már említett Radu Morar követte a mikrofonnál. Megnyitó beszédében elmondta: -Az induláskor sokan nem bíztak az esemény sikerében, és mégis a hetedik alkalommal lehetünk itt együtt. Már most megígérem, hogy addig, amíg mi élünk, lesz vadász randevú.
A megnyitó előtt és napközben többször is felcsendült a zene, a Pénzügyőr Zenekar rézfúvós kvintettjének köszönhetően.
Az eseményhez kapcsolódó főzőversenyen Lipp Adrienn a híres vadásznő, Varga Tamás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Podhorszki István polgármester vállalta a zsűri tagságot. Az ítészek vezetője ez alkalommal is Prohászka Béla volt. A mesterszakács, aki egyben a Mintamenza Program szakmai vezetője is azt mondta: -A vad az egyik legkiválóbb minőségű alapanyag, ami egészséges, természetes, ami nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot, hiszen a vad azt eszi, amit a természetben el tud fogyasztani. Fontos hangsúlyozni, hogy a vadhússal való bánásmód egy különleges tudomány. Igaz, a vadász randevúra érkező csapatok nem első alkalommal ismerkednek a vadhússal és annak készítésével, ezért nagyon jó itt zsűrizni.

Arra a kérdésre, hogy mennyire ismerik, illetve használják az emberek a vadhúst, mint alapanyagot azt választotta Prohászka Béla: -Húsz, harminc évvel ezelőtt a vadhús olyan prémium kategória volt, amit sokan csak decemberben, karácsony tájékán fogyasztottak. A családok boldogok voltak, ha kaptak egy fácánt a vadász barátaiktól. Ma már más a helyzet, hiszen különböző vásárcsarnokban, élelmiszerláncokban is megtalálható a vad, mint alapanyag. A tudományos része pedig leginkább a médiának köszönhető, ugyanis rengeteg főzőműsor van és már ott is megjelenik a vadhús, így megjelennek a nagyvadak is, vagyis a szarvas, a dám, a muflon, az őz vagy a vaddisznó.  Ma már ott van a mindennapi életünkben a vad, nyáron a bográcsokban készülnek a finom pörköltek és az őszi időszakban, főleg vadkacsa szezonban, a birsalma visszanyerte a régi nimbuszát, hiszen egy birsalma vadkacsa leves igazán méltó fogása lehet egy-egy novemberi vasárnapi ebédnek.
A vaddisznóhús, a féken tartott afrikai sertéspestis miatt kényes pontja a vadételeknek. Ezzel kapcsolatos véleményét így foglalta össze Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke: -Ha mindenki a jogszabályoknak megfelelően cselekszik, betartva az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket, akkor szerintem nincs félnivaló ezekkel a húsokkal kapcsolatban. A gombaszedést, a gombákat hozhatnám példának. Ha a gombákat a szabályokat betartva szedjük és alkalmazzuk, akkor nem lehet probléma az étellel. Fő, hogy többszöri ellenőrzésen átesett, minőségi termékek kerüljenek ki a polcokra és be a konyhákba.