Fehérváron hol vannak azok a zebrák, ahol a leginkább résen kell lenni?

Az egyik történet szerint egy férfi utólag kereste azt az autóvezető hölgyet, aki elütötte, mondván "még sincs minden rendben”. Később kiderült, a kerékpárnak esett bántódása, amit éppen akkor nem realizált a balesetet szenvedő fél. Bár ez az eset úgy tudjuk, nem zebrán történt, ezzel kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a protokoll ilyen esetben, ha konkrétan elütik az embert? Még akkor is, ha abban az időpillanatban úgy is érezzük (akár a sokktól, akár az adrenalin miatt, vagy épp azért, mert hirtelen azt sem tudjuk, mi folyik körülöttünk), hogy minden rendben. Utólag lehet erről bejelentést tenni? 

-Közúti baleset esetén, amennyiben ellenőriztük, hogy történt-e személyi sérülés, segítségre szorul-e bárki, és tisztáztuk a bekövetkezés okát, sikerült megállapodni a felelősség kérdésében, nem szükséges a rendőrség értesítése – írja válaszában a rendőrség. - Abban az esetben azonban, ha személyi sérülés történt, a baleset körülményei, a felelősség nem állapítható meg egyértelműen, vagy a felek másképp látják a történteket, mindenképpen célszerű rendőri intézkedést kérni. Ha a helyszínen a felek szóban ugyan megállapodtak, utólag mégis egyik részes úgy gondolja, rendőri segítséget kér, természetesen megteheti a 112-es segélyhívó számon, vagy bármely rendőrkapitányságon. Ebben az esetben célszerű a rendőri intézkedést időben kezdeményezni a hatósági eljárás eredményes és minél gyorsabb lefolytatása érdekében – adott tájékoztatást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. 

Egy másik „csörtében” egy szülő írt felháborodott „hangon” arról, hogy valaki kis híján elütötte gyermekét az úton, melynek nyomán heves vita alakult ki arról, hogy pontosan mikortól is van elsőbbsége a gyalogosnak a zebrán (ha a zebrán való áthaladási szándéka egyértelmű, ha lelép a zebráról...?), és mi az elvárható magatartás az autós, de a gyalogos részéről is. Az autósoknak hogyan kell eljárni, ha zebrához közelítenek? 

És akkor ezen a ponton jöhet a KRESZ ide vonatkozó részének elemzése (a Közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet III. része rendelkezik a gyalogosokra vonatkozó szabályokról). Innen idézzük most a legfontosabbakat: 

„A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.”

„A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.”

És most ugyanez az autós perspektívájából megfogalmazva (KRESZ, 43. § (1) ): „ Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.”

„Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.”

A laikus konklúziója paragrafusok és bekezdések nélkül: a gyalogosnak csak akkor szabad lelépnie az úttestre, ha meggyőződött arról, hogy az veszélytelen. Az autósnak pedig olyan sebességgel kell megközelítenie a zebrát, hogy bármilyen helyzetben eleget tudjon tenni az elsőbbségadási kötelezettségének, és meg tudjon állni. És még valami, ami ugyancsak nagyon fontos: a gesztusok, az egyértelmű és a gyalogosok számára jól érzékelhető sebességcsökkentés, a non-verbális jelek, a kommunikáció, legyen az biccentés, intés, villantás. A lényeg, hogy mindkét félnek tiszta legyen a másik szándéka.

A főkapitányság a fentieken túl ezeknek a fontosságára is felhívja a közlekedésben résztvevők figyelmét: - A felgyorsult mindennapjainkban, a reggeli és délutáni csúcsidőben sokan rohanunk munkahelyünkre, gyermekeinkért az oktatási, nevelési intézménybe, vagy épp bevásárolni. Az iskolák, óvodák közelében és az autóbuszmegállók környékén több gyermekre számíthatunk. Sajnos bármikor megtörténhet, hogy a gyalogosok hirtelen, óvatlanul lépnek le az úttestre, ezért fokozott figyelemmel és óvatossággal vezessünk. Próbáljuk felvenni a szemkontaktust az úttesten átkelni szándékozó gyalogossal annak érdekében, hogy ne alakuljon ki balesetveszélyes helyzet.

A látni és látszani elv – mint a baleset-megelőzés egyik alappillére – előtérbe kerül az ősz beköszöntével. Erre hívja fel a figyelmet a napokban indult és december 4-ig tartó országos Látni és látszani 2022 kampány. A rendőrség ebben az időszakban – az év egyéb időszakaihoz képest – kiemelt figyelmet fordít a forgalomban résztvevők kivilágítására, de a láthatóság jegyében a kerékpárosok és a gyalogosok biztonsága is még fokozottabban előtérbe kerül. A közlekedésbiztonság társadalmi ügy, társadalmi felelősség. Csak akkor lehet eredményes, ha fontosságát, kockázati tényezőit a közlekedés minden résztvevője felismeri és tesz is érte – írta válaszában a rendőrség a sajtószolgálata.