Az én kedves kis falum - Nagyvenyim

A Mezőföld déli részén, Dunaújvárostól alig tíz kilométerre fekvő Nagyvenyim jelenlegi formáját tekintve a fiatal települések közé sorolható, ugyanakkor a történelem során számos megpróbáltatáson és átalakuláson ment keresztül. Egészen 1429-ig kell visszanyúlni, hogy a település első írásos emlékét megtaláljuk, ekkor bukkant fel ugyanis első ízben Venyim alakban. Az idők során aztán sokan megfordultak a területen. Ahogy azt a település weboldalán is írják, volt török fennhatóság alatt, aztán közel másfél évtizedig lakatlan volt, majd a Zirci Apátság és az Előszállási Uradalom részét képezte, később pedig a mai Mezőfalvához csatolták. És hogy mindennek ellenére miért nevezhető akár fiatal településnek is? Mert önállóságát csak 1947. augusztus 1-jén nyerte el. Azóta viszont folyamatos fejlődés jellemzi Nagyvenyimet.

Amellett, hogy Dunaújváros közelsége nagy előnyt jelenthet a település számára, például az újonnan betelepülők szempontjából is, Nagyvenyimen folyamatosan dolgoznak a további előnyök kidolgozásán és a folyamatos előrelépésen. A település ma már olyan központtal rendelkezik, amit akár sok város is megirigyelhetne. A jelenlegi formájában 2019 óta működő Palágyi József Művelődési Ház és Könyvtár a közösségi élet egyik, ha nem a legfontosabb színtere. Körülötte pedig számos sportolási lehetőség áll a lakosság számára. Kikapcsolódásra és testmozgásra nyújt lehetőséget a teniszpálya, a négyévszakos jégpálya, a szabadtéri edzőpark és a gördeszkások, rolleresek számára kialakított pálya is.

A település több pontján is találkozhatunk játszóterekkel, amelyeket különböző korú gyermekek számára lettek kialakítva, így minden korosztály megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. A játszóterek közül egy – amely az Időskorúak Szociális Otthonának udvarán található – igazán felemelő történettel büszkélkedhet. Mint a helyiektől megtudtuk, eredetileg a mászókák azért kerültek az udvarra, hogy az időseket látogató családok legkisebb tagjai élvezhessék, később azonban mindenki előtt megnyitották. Így az időseket feltöltik a gyerekek, a kicsik pedig közvetlenebbé válnak velük szemben.

A számos modern fejlesztés mellett természetesen a múltat is megőrzi a települése. Ilyen például az 1737-ben épült ciszterci rendház, amely ma ifjúsági szállóként működik. Az ingatlan a település egyetlen műemlék épülete, környezete pedig ennek megfelelő. A rendházat körülölelő Szent Bernát Arborétum kis területe ellenére hangulatos, kivilágítással szegélyezett ösvényekkel és árnyas padokkal nyújt tökéletes lehetőséget a csendes kikapcsolódáshoz.

Nagyvenyim Olvasóink által választott épített öröksége a Palágyi József Művelődési Ház és Könyvtár épülete lett. A két ütemben átadott épület már azelőtt összekovácsolta a lakosság egy részét, mielőtt elkészült volna. Az építkezés előtt ugyanis adománygyűjtő bált rendeztek, ahol az első ütemhez, a könyvtár felújításához összesen 4 millió forintot gyűjtöttek össze. A teljes formájában 2019 óta használható közösségi központ jelentős megpróbáltatásokon ment keresztül, hiszen alig, hogy átadták, a koronavírus-járvány miatt már be is kellett zárniuk. Mióta azonban működését nem gátolja semmi, koncertek, előadások, különböző foglalkozások és kiállítások színteréül szolgál, a cél pedig, ahogy a település, úgy az épített örökség falain belül is egyértelmű: közösségépítés és fejlődés.

Nem Nagyvenyimen születtek, de itt leltek otthonra

Helyieket kérdeztünk meg arról, miért is szeretnek a településen élni.

– 2011-óta élünk itt a férjemmel. Nagyvenyimet különlegessé teszik az adottságai. Egyrészt közel van Budapest, de ha itt szeretnénk elmenni valahova a gyerekkekkel, akkor is van hova – sorolta az előnyöket Császár Mónika Ilona. Mint mondta egy fejlődő településről van szó, ahol kicsik és nagyok is megtalálhatják szórakozásukat.

Szőllösi Péter 42 éve él Nagyvenyimen. Elmondása szerint hihetetlen az a fejlődés, amin a település ez idő alatt keresztül ment. – Nem voltam büszke erre a helyre, de 42 év alatt hatalmas fejlődés történt. Soha nem gondoltam volna, hogy én vidékiként úgy élhetek, mint egy városi – fogalmazott Szöllősi Péter.

– 27 év alatt tulajdonképpen együtt szerettük meg a települést a fejlődésével – fogalmazott a közel 3 évtizede Nagyvenyimen élő Vér Szilveszter. Úgy fogalmazott, hogy a fejlesztésekben az a legjobb, hogy elsősorban a közép- és fiatal korosztálynak szólnak, ami a közösségépítés szempontjából kifejezetten fontos.