Az én kedves kis falum - Baracs

Az ókorban is lakott volt 
Egy település története a benne élő emberek története és sorsa – ezzel a mondattal is felüthetjük a mezőföldi kistérség déli részén elterülő település krónikáját – ami mint kiderült – nagyon régre nyúlik vissza, amit például az is igazol, hogy a település helyén állott egykor az Annamatia nevezetű római katonai tábor. A környéken sok e korból származó emlékre bukkantak. 
Baracs keletkezéséről az tudható, hogy neve az oklevelekben 1276-ban bukkan fel először, ekkor Boroch néven. Feltehetően innen származott az a Baracs nemzetség, amelynek nevét onnan ismerjük, hogy vámosi birtokuk fele a 13. században hagyatéki úton a veszprémi egyházra szállt, és ezt a tényt a fehérvári káptalan egy adománylevélben dokumentálta. A feljegyzések szerint Baracs az 1900-as évek elején több tanyából és pusztából szerveződött önálló faluvá.

Két településrész, egy cél 
A település azóta is él és virul, aki pedig látni szeretné, ne keverje össze se Baracskával se pedig Barccsal. Baracs csendes, mezőföldi nagyközség, ahol a lakosság száma folyamatosan emelkedik, meghaladták már a 3600-as lélekszámot is. A helybeliek elmondása szerint eladó ingatlan szinte alig van vagy egyáltalán nincsen a településen. Dunaújváros közelsége miatt pedig az emberek többsége ott dolgozik, ráadásul a munkanélküliség sem ismert fogalom a községben – mondta.

Érdekesség, hogy a településnek két irányítószáma is van. A falu központi részét képező apátszállási településrészé a 2427-es, míg a kisebb lélekszámú templomosé a 2426-os. Ha már a két településrész szóba került, akkor mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy mindkettő büszkélkedhet templommal. A templomosi településen a Boldogságos Szűz Mária neve plébánia áll, melyet az 1850-es évek végén uradalmi épületekből átalakítva építettek a középkori templom romjai­ból. A mai formáját a homlokzat melletti toronnyal és a kórusbővítéssel az 1930-as években nyerte el, míg a teljes renoválására 2002 és 2003 között kerülhetett sor. 

Ezt bizonyítja a bejáratánál olvasható márványtábla is: „Behán János vállalkozó anyagi és helyi lakók adakozásából és segítségével készült.” A gyönyörű templomkert udvarán a hűsítő fák árnyékában megpihenhet az arra járó, és megtekintheti többek között az I. világháborúban életüket vesztett magyar katonák hősi emlékművét is. És ha már ezen a településrészen járunk, feltétlenül kiránduljunk el a mindösszesen néhány kilométerre található Duna-partra, vagy a Baracs–kisapostagi reptérre. Ezt követően a falu központi részét képező, sűrűbben lakott Apátszállásra vezet utunk. Nyugodtan mondhatjuk, hogy itt minden megtalálható, amire a családosoknak szüksége lehet. 

Itt találhatjuk a 2018-ban épült új óvodát, a vele szemben a felújított iskolát, mellette pedig a faluházat, a polgármesteri hivatalt és az óvoda közelében lévő új bölcsődét is, ahol most szeptemberben kezdődik a gondozás. De ha mindez nem lenne elég, akkor a község egyik büszkeségébe, a háromharangos Magyarok Nagyasszonya-templomba, vagy a helyi sportegyesület központjába is betérhetünk.

Emblematikus helyszín 
A baracsiak mindig is szerettek volna egy olyan közösségi teret, ahol együtt ünnepelhet a két településrész apraja-nagyja, így készült el néhány évvel ezelőtt a Vezér park, aminek központi eleme Rohonczi István szobrászművész keze munkáját dicséri, melyet a Nemzeti Kulturális Alap támogatott. Baracs nemzetségfő szobra (a település „névadója”) mellett számtalan, fából készült alkotás is található, amelyeket a Nyilas csillagkép szerint helyeztek el. Ezzel a település egy olyan találkozási ponttal is bővülhetett, ahol új ismeretségeket köthetnek az ünnepségek alkalmával. Így nem véletlen, hogy ezt a helyszínt választották az itt lakók a település legjellemzőbb épített örökségének.

Bármerre is járunk, ide mindig jó hazatérni

Aki szereti a békét, a nyugalmat és a szerető környezetet, annak Baracson a helye.

Boldizsár Gyula 5 évvel ezelőtt költözött véglegesen Baracsra, ami mindig is közel állt a szívéhez. Nem véletlen, hiszen rengeteg gyerekkori emlék, ismerősök, barátok, valamint a labdarúgás szeretete is ezer szállal a községhez köti. 
– Az egész gyerekkoromat itt töltöttem, bár utána elköltöztem, de néhány évvel ezelőtt visszahúzott a szívem. A döntésemnek főként emocionális oka volt, a többi meg jött magától. A befogadó baráti társaságok, a falu fejlettsége mind-mind közrejátszanak abban, hogy Baracs egy élhető, szerethető falu legyen a fiataloknak és a családoknak egyaránt. Azt gondolom, méltán lehetünk büszkék a településünkre. 

Az itt élők kedves és megértő természetét emelte ki Kenyérné Lendvay Katalin is, mint a leginkább kedvelt dolgot a faluban: – Ez egy összetartó és nagyon befogadó közösség, ahol számíthat az ember másokra, ami valljuk be, ebben a rohanó világunkban kicsit már megkopott, de itt Baracson nem. Legyen szó egy-egy rendezvényről, vagy akár csak egy kis sütögetésről, a falu összefog. Vallásosként a kedvenc helyem a templomosi részen található Boldogságos Szűz Mária plébánia, ahol megpihen a lélek.

A fentieket megerősítette Fehérvári Mária is, aki egy kis kitérőtől eltekintve, születésétől fogva a településen él, sőt már a nagyszülei is ezt a települést választották otthonuknak. 
– Ez egy kis ékszerdoboz! A mai világban, amikor minden fel van gyorsulva, a faluba érkezve megáll az idő! A madárcsicsergés, vagy éppen a kakas kukorékolása közel hozza a természetet az itt élőkhöz. Néhányszor megfordultam külföldön, és bár volt olyan hely, ahol szinte már otthon éreztem magam, de mégis egy picit kívülállónak. Aztán mikor visszatértem a szülőfalumba, ahogy a régi nóták is mondják, akkor tényleg hazaérkeztem.