A honvágy hozza haza Szick Petra Dórát Amerikából

– Ezer szállal kötődöm a labdarúgáshoz. Gyerekkoromban például babáztam és fociztam is, a kettő szerintem nem zárja ki egymást. Szerelmet, szenvedélyt és barátokat is kaptam ettől a világtól. Néhány évvel ezelőtt volt párom a Pancho Arénában lépett hétről hétre a pályára, így igazi törzsszurkolóvá avanzsáltam. Nyugodtan mondhatom, hogy a szívem egyik fele már örökre a Puskás Ferenc fémjelezte a csapaté. Így miután leszáll a gép augusztus közepén Budapestre, az első teendőm az lesz, hogy kimenjek egy meccsre – mondta a FEOL-nak Szick Petra Dóra, aki egyenesen a tengerentúlról jelentkezett be. Igazán szerencsésnek mondhatja magát, hiszen az elmúlt időszakban Los Angelestől egészen New Yorkig körbejárta szinte egész Amerikát. 

– Anno, még fiatalként – nevet fel –, na jó, most is az vagyok, lehetőségem volt cserediákként kiköltözni az Egyesült Államokba. Ennek már idestova 10 éve, és akkor elhatároztam visszamegyek. Emlékszem, az akkori fogadó családom nagyon figyelmes volt, egyszer töltött káposztát készített nevem, mivel tudták, hogy nálunk ez egy nemzeti eledel. A végeredmény? Nagyon finom lett, egy percig azt hittem otthon vagyok! – emlékezett vissza az egy évtizeddel ezelőtti, szívének kedves történetre Petra. – Szóval elhatároztam, hogy amint lehetőségem lesz, visszarepülök, ám a számításaimat a covid keresztülhúzta, ráadásul a párommal is szétmentünk. A sors különös fintora, hogy csörgött a telefon és váratlanul jött egy munkafelkérés a tengerentúlról. Így aztán elintéztem a szükséges papírokat, fogtam a cókmókomat és kiköltöztem New Yorkba áprilisban.

Gyerekkoromban például babáztam és fociztam is, a kettő szerintem nem zárja ki egymást. 

– Fiatal lányként sokáig a világot jelentő deszkák meghódításáról ábrándoztam, azonban Amerika nagyon sok mindenre ráébresztett – osztotta meg tapasztalatait. – Egy kicsit elvonulhattam a gondolataimmal, távol a szeretteimtől, és volt időm rendezni magamban a dolgokat. Öles léptekkel haladva a húszas éveim közepe felé rájöttem, a szépség múlandó, az ember nem dolgozhat örökké modellként, hiszen az idő vasfoga akarva-akaratlanul nyomot hagy a testünkön. Éppen emiatt a fejembe vettem, hogy amint hazaérek, egy saját szépségszalont nyitok, ahová az emberek nem csak szépülni járnak, hanem relaxálni is. Méghozzá Alcsúton, ahol a gyermekkoromat töltöttem.

Természetesen azt Petra is tudja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz még pontosan látni, mekkora kihívások várnak rá ezen a téren, de úgy érzi, készen áll rá a csapatával együtt!

–Magától értetődően tudom, egy új vállalkozás mindig kockázattal jár, viszont ha egy profi csapat áll melletted, akkor semmi sem lehet akadály. Mint ahogy azt korábban is említettem, itt, ezen a vidéken bontogattam szárnyaimat, így pontosan tudom, hogy a falusiak ugyanúgy adnak a megjelenésükre, mint a városiak, viszont óriási nehézséget és anyagi ráfordítást jelent például Alcsútról tömegközlekedéssel egy nagyobb városig eljutni. A mostani körülmények között meg pláne, így baráti árakra törekszem majd a közeli ismerőseimmel közösen, akik legyen szó kozmetikáról, fodrászról, szempillásról vagy masszőrről, tapasztaltak a maga szakterületükön. Ennek okán a munka nemcsak munka, hanem szórakozás is lehet majd egyben.