Az nem baj, hogy különbözően gondolkozunk, de az igen, hogy nem akarják elfogadni a mi véleményünket

képaláírás: 

kiemelés: Tízből hét német csak a német médiából ismeri hazánkat

Bauer Bence több mint 20 évig élt Németországban, így nagyon is élő és testközeli tapasztalatai vannak a német életről, gazdaságról, politikáról, társadalomról, elmondta, az MCC keretein belül működő Magyar-Német Intézet mindennel foglalkozik, ami Németország és ami nálunk, Magyarországon is megjelenik. 

Hiába tudunk sokat az országról, ahová a magyarok nemcsak néhány hétre utaznak, de az utóbbi években sokan ott is dolgoznak, mégis felületes a tudásunk az országról. Pláne nem feltétlenül értjük bizonyos aspektusokból nézve Európa legnagyobb államát. Ez persze nem csoda, hiszen a mélyebben zajló társadalompolitikai folyamatokat, a gazdasági és politikai döntések hátterében húzódó okokat néhány év alatt nem lehet megérteni. De fordítva is így van. Tapasztalat, hogy azok a németek, akik jártak már Magyarországon, pozitív képpel rendelkeznek rólunk. Ám 10 németből átlagban csak egynek jó a véleménye hazánkról, kettőnek inkább rossz, a maradék hét pedig csakis a német média által közvetítettekre támaszkodik és többnyire el is hiszi, amit mondanak neki. Éppen ezért az intézet nem csak azért tesz, hogy itthon jobban meg lehessen érteni Németországot, de azért is, hogy Németországban jobban meg lehessen ismerni és érteni hazánkat. 

Az intézet céljai közé tartozik az is, hogy a németországi tudást, kompetenciát, kapcsolatrendszereket, eljárásokat, vagy akár konkrét személyeket tegyenek elérhetővé a magyar érdeklődők számára. Ide tartoznak az ösztöndíjak és a különböző pályázati lehetőségek is. 

Bauer Bence több konkrét témát is érintett a csütörtöki beszélgetés során. Ilyen volt a migráció, amely megkerülhetetlen kérdés, ha Németországról van szó. Ezzel kapcsolatban elmondta, a befogadásnak megvannak a maga előzményei. Az ország már az 50-60-as évektől kezdve fogadott eltérő kultúrájú vendégmunkásokat, de a német gazdasági érdekek mellett ott volt ebben a náci Németország utáni állam, amelyik meg akarta mutatni, hogy „jó” és mindenkit be-, illetve elfogad. Ez részben megmagyarázza az LMBTQ-vonalhoz történő hozzáállásukat is. Bauer Bence szerint a kérdések megítélésében való eltérést a magyarok és a németek között leginkább a történelmi, kulturális gyökerekben kell keresni. Kiemelte azonban, hogy nem a véleménykülönbséggel van baj, hanem azzal, hogy Németország rá akarja erőltetni a véleményét azokra – a „rosszakra” -, akik nem úgy gondolkoznak, mint ők.