Hogyan tovább Kárpát-medence?

Különös atmoszférát adott pénteken a Lőrincz Csaba sátorban a Hogyan tovább Kárpát-medence? megnevezésű panel, hiszen éppen ezen a napon a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette magyar sereg 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mért a törökökre, ezzel mintegy 70 évre megállítva az oszmánok európai terjeszkedését!

Bocskor Andrea (európai parlamenti képviselő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) lapunk külön kérdéseire válaszolva jellemezte a jelenlegi helyzetet a legkülönbözőbb veszélyek kontextusában: 

Kárpátalja eddig sem volt túl jó helyzetben. Számunkra tehát fontos, hogy egy nem túl jó helyzeteben ezen a nemeztpolitikai fórumon is el tudjuk mondani azt, hogy a Kárpátaljai magyarság nagyon hálás az anyaországnak minden kiállásért, politikai támogatásért, humanitárius segítségért, amit kaptunk, s kap a régió. Ebben a helyzetben különösen. Tusványoson is az az üzenetünk, elsődleges céllunk, hogy mindenkinek felhívjuk figyelmét arra, a Kárpátaljai magyarok mindenképpen biztonságban szeretnének élni szülőföldjükön. És mindenkit arra kérünk, hogy ezét tegyen meg mindent. 

Fejér megyében is sok kárpátaljai magyar és ukrán menekült is kapott segítséget. Úgy privát családoknál, vállalkozásoknál, mint a kormány által támogatva. Nekik mi az üzenet? 

Kitartást kívánok nekik, s mindannyiunknak azt, hogy mielőbb érjen véget ez a háború. Úgy gondolom, hogy az ukrajnai ukránok, mint a kárpátaljai magyarok szempontjából az a legfontosabb, hogy legyen hová visszatérniük. 

Pásztor István (elnök, Vajdasági Magyar Szövetség) a napi feladatok lehetséges ellátásán túl is aggodalommal ugyan, de stratégiai megfontolással lát: „Ez folyamatos küzdést, folyamatos egyezkedést, kikényszerítést, ügykezelést jelent. Ezek a mindennapok. Ez érvényes a politikai állapotokra, most különösen érvényes a szomszédban zajló háború miatt. Érvényes a gazdaságra, figyelembe véve mindazon következményeket, amit a háború és a körvonalazódó recesszió jelent mindenki számára. Elsősorban az energiabiztonságra, élelmiszerbiztonságra kell gondolni. Mi a Vajdaságban különös mértékben érintettek vagyunk a migrációs kihívásokkal. Egészen hihetetlen nyomásnak van kitéve a déli határ, illetve az északi határ. Azok a területek, ahol a mi közösségünk jelentős részben él. Nem tudjuk mi ezt megállítani, mert itt a döntéseket az európai döntéshozók hozták meg és ránk szabadították ezeket az embereket. Küzdünk vele. 

A stratégiaalkotás panelbeszélgetéseiben, illetve az eltelt időszak értékeléseinek tükrében világos körvonalak alakulnak a Kárpát-medence életében, s egyáltalán nem véletlen, hogy Németh Zsolt alapító atya (elnök, Külügyi Bizottság, Országgyűlés) is jelen van a hangsúlyos eszmecseréken: 

Nagyon nagy öröm számomra, hogy idén már ismét van Tusványos. Három évet ki kellett kihagynunk, s az egy is sok szokott lenni. Az ide tábor egyik tábornak fontos kérdése volt, hogy újra tud-e indulni Tusványos? Azt látom az első napoktól, nemhogy újra indult, hanem új lendülettel indult újra. Minden eddigi várakozásunkat felülmúlta. Huszonhét sátorban zajlanak a beszélgetések, óriási érdeklődés övezik a kulturális, közéleti, politikai programokat. Egy nappal a miniszterelnök beszédének elhangzása előtt a tábor készen áll arra, (mint mindig!) hogy fogadja miniszterelnök úr útmutatásait, javaslatait. Biztos vagyok benne, hogy annak a kisugárzó hatása, ami ennek a beszédnek a következménye szokott lenni, ebben az évben is hasonló módon meglesz. 

A Nándorfehérvári diadal ünnepe éppen ma van, a tábornyitón az Aranybulla csodálatos jubileumi ünnepét idézve Székesfehérvárra gondoltam, s arra a méltóságra, amit Fejér megyeiként élhetek, erős kötődéssel… Jó itt lenni! 

A Fehérváriak legyenek büszkék a 800 éves Aranybullára, hiszen ebben van a foglalata annak, hogy mi mit gondolunk az államélet megszervezéséről. Hogy mi milyen ősi alkotmányos felfogással és demokráciával rendelkezünk. És végsősoron ez biztosítja azt a fajta stabilitást, támogatottságot, amit a jelenlegi kormány élvez. És ne feledkezzenek el arról sem a Fehérváriak, hogy igaz nyolcszázéves az Aranybulla, de bizony 100 éves a Székely Himnusz. És legyen útmutató a székely himnusz is, mint ahogyan az elmúlt évtizedekben mindig azt tapasztaltam, hogy a Fehérváriak, amikor a külhoni magyarokról volt szó, akkor elsőként álltak csatasorba. 

Egy nappal Orbán Viktor Tusványosi beszéde előtt – a legérdekesebb panelbeszélgetések hátterében minduntalan át-és átszövi a privát diskurzusokat a kérdés: mi lesz a jövőkép? Boros Bánk Levente (vezető elemző, Nézőpont Intézet):  

Az Tusnádfürdői Orbán-beszédek mindig nagy, stratégiai beszédek általában. Azt gondolom, most is olyan kitekintést fog adni a közönségnek, legyen határon belül, vagy határon túl, amit egyetlen egy politikus tud ma Magyarországon, az pedig Orbán Viktor. Ugyanis, ha körülnézünk a mostani politikai palettán, azt látjuk, hogy nincsen még egy olyan képességű, gondolkodásmódú, és stratégiai vízióval rendelkező politikus hazánkban (de határon túl is így van!), aki nem csak pártban, meg négyévekben gondolkodik, hanem nemzetben és hazában. Ugyanis az történik, hogy Európából is kiveszik a stratégiai gondolkodás. Magyarország sikerei miatt, Orbán Viktor pedig a személyes és hazai sikerei miatt igazodási pont lett. Korábban Franciaország, Németország, Nagy-Britannia voltak ezek a vezető gondolkodó hatalmak. Most pedig Magyarország is képes víziót adni, gondolkodásra késztetni nyugati kollégáikat. 

S hogy mennyire van így, azt az jól nyomon követhető volt a legutóbbi választáskor is, amiről értékes adatokkal, fejlődési trendekkel, meglepő számokkal szolgáltak az előadók például a Politika a digitális térben címmel, ahol Deák Dániel (megafon véleményvezér, XXI. Század Intézet vezető elemzője) válaszolt lapunknak: 

A koronavírus járványt követően nagyon komoly sokkhatás volt Európa számára. Gazdasági szempontból is azt láthatjuk, hogy alapjaiban változtatja meg azt, amit gondoltunk akár fél évvel ezelőtt is a várakozásokról. Ugyanis várhatóan már idén recesszióba süllyedhet az USA, de Németország is. Értelemszerűen ez Magyarország számára is rossz, hiszen, ha ők lefelé mennek, akkor az ránk is rossz hatással van. Ezért elsőnemű fókusz miniszterelnök beszédében gazdasági lesz. Magyarország hogyan tud helyt állni ebben a helyzetben. A Tusnádfürdői beszédeknek mindig sajátsága a hosszútávú vízió adása, most is ez várható: hol van Magyarország, hol van ennek a régiónak a szerepe a megváltozott világban. Mert egyértelműen kijelenthető, hogy korszakhatáron vagyunk. Ami korábban természetes volt, a jövőben nem lesz természetes. 

A digitális térben az online-viselkedés, és tartalommal Fejér megyében is látszott a Megafon. Mi látszik meghatározónak a kommunikációban a következő időszakban? 

Az online kommunikáció a hagyományos kommunikációhoz képest erősödni fog. Különösen a koronavírus járványnak volt erre hatása, hiszen az emberek bezárva voltak, erre voltak utalva. A jövőben is nagy fókuszt kell erre helyezni, de természetesen a személyes jelenlét is nagyon fontos. Az online-térben is csak az tud működni, ami a fizikális térben is működik és hiteles!