Négy évtizede az utánpótlásért

2022.06.21. 17:30

Zámbó Tibor: „A tanárság egy állapot, amit a gyerekkel együtt kell tökélyre fejleszteni”

Nem klasszikus karrier az övé, mégis eljutott a csúcsra, sőt évtizedek óta egyre feljebb merészkedik Zámbó Tibor, a Mezőszilasi Németh László Általános Iskola igazgatója. Ezt bizonyítják azok az elismerések is, amelyeket nem csak szakmai szinten, hanem az érintettek visszajelzései alapján kapott és kap mind a mai napig.

Kecskés Zoltán

Zámbó Tibor a gyermekek személyiségfejlődése érdekében végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként Németh László-díjban részesült

Forrás: Intézmény

Zámbó Tibor a gyermekek személyiségfejlődése érdekében végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként Németh László-díjban részesült

Forrás: Intézmény

Bevallom, egyszerű klasszikus, hagyományos interjúnak indult, melynek apropóját a Németh László-díj elismerése adta, amit Rétvári Bence miniszterhelyettestől és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkártól vehetett át a napokban. Aztán, ahogy leültünk beszélgetni, egy csapásra átfordult mindez. Zámbó Tibor egy igazi régi vágású, ízig-vérig pedagógus, urambocsá mindenki édesapja, vezérelve pedig a becsületességre való nevelés a sport által. Teszi mindezt nyitottsággal és példamutatással már évtizedek óta. Így nem véletlen, hogy nemcsak Mezőszilas és Alap büszkesége, vagy ahogy ő fogalmaz: „alapi vagyok, csak Mezőszilason élek 40 éve”, hanem a megyén kívül, Siófokon, Simontornyán és még nagyon sok helyen ismerik, tisztelik és szeretik. Tolnában, Somogyban és Fejérben egyaránt díjazták a kézilabdasportban tett szolgálatai, valamint a csapataival elért eredményei miatt, amelyekkel kitörölhetetlenül beleírta magát mindhárom régió dicső történelemkönyvébe. Csak néhány adalék: utánpótlásedzőként csapataival kilenc alkalommal került országos döntőbe, és több hazai és nemzetközi tornát nyert fiú- és lánygárdájával, és olyan meghatározó játékosok kerültek ki a kezei alól, mint Schneider Éva (a junior Európa-bajnokságon második helyen végzett magyar válogatottal), Szepesi István (egyszeres felnőtt válogatott), Pordán Gábor (háromszoros junior magyar bajnok és korosztályos válogatott), vagy éppen Kaszás Ivett (Alba FKC és korosztályos válogatott), de még napestig sorolhatnánk. 

– Munkát, fejlődést, gyerekmosolyt és értékteremtést – ezekkel a szavakkal foglalta össze dióhéjban Zámbó Tibor, hogy mit jelentenek számára az évek óta felhalmozott elismerések. Mint mondta, ezek mit sem érnének azon gyerekek nélkül, akik szívvel-lélekkel akarták a sikereket, miközben becsületes, szorgalmas fiatalokká, felnőttekké váltak, akik immáron helyt tudnak állni az életben és ez a legfontosabb. Zámbó Tibor nemes egyszerűséggel „csak” magyar–történelem–pedagógia szakos tanárként, valamint igazgatóként aposztrofálja magát, de ő ennél sokkal több. Ő nemcsak a mezőszilasi intézmény aktív tagja az 1982-es év óta – ahol képesítés nélküli napközis nevelőként kezdett – hanem az iskola lelke is. Amit kertelés nélkül, „az én iskolámnak” nevez. De félreértés ne essék, mindezt nem az ego vagy valami felsőbbrendű gondolat mondatja vele, hanem az az alázat és hűség, amit a szeretett iskolája iránt érez már több mint negyven esztendeje. 

– Hosszú út vezetett ideáig. A sport, a kézilabda szeretetét kiskoromból hoztam és bár profi játékos nem lehetett belőlem – egészségügyi probléma miatt–, de a szenvedély azóta is ég, amelyet Alapról hoztam magammal. Ez a szűnni nem akaró elhivatottság édesanyám érdeme, aki egyszerű parasztasszonyként a tudásban és a munkában látta a becsület megnyilvánulását, így is nevelte két fiát. Nálam a sport nevelési eszköz, a tanulás, a nevelés szolgálatában áll. Így az én iskolámban a fegyelem, a viselkedéskultúra, kiemelt szerepet kapnak. A mi intézményünkben nem divat a piercing, a fülbevaló, vagy egyéb extrém hóbortok. Szoktam volt mondani: ajánlattételünk a munka, a fegyelem, a konzervatív értékek tisztelete. Aki ezt elfogadja, az jöhet, várjuk az iskolába. Mi nyitottan állunk a gyerekekhez, bármit elmondhatnak, mi pedig azon vagyunk, hogy meglássuk bennük a jót, közösen velük együtt felfedezve az értékeiket, hogy aztán megmutathassák tehetségüket a sportban, táncban és a tanulásban egyaránt. Nemrégiben egy más településről került hozzánk egy fiúcska, aki az ottani iskola problémás tanulója volt. 

2022. június 12. Diákolimpiai bajnoki címet nyert csapat
Forrás: Ignácz Bence

Az első találkozáskor „vastalanítottuk”, kiszedettük a piercingjeit, megbeszéltük az itteni szabályokat, lehetőségeket és az esélyeit. A bizalom, a hitelesség megtette a hatását. Az eltelt fél évben semmilyen probléma nem volt vele, sőt néptáncban igazán tehetséges. Úgy gondolom, felismerte magában, hogy ő nem egy vele született fekete bárány típus. Hamarosan pedig a közel 60 éves igazgató, edzőlegenda ismét beírhatja magát a történelemkönyvekbe, két okból is. Valószínű, hogy ő lesz az iskolában a legtöbb évet eltöltő pedagógus. Emellett, az a megtiszteltetés érte, hogy a hamarosan átadásra kerülő tornaterem az ő nevét fogja viselni. – Egyetlen egy oka volt hogy elfogadtam, hogy az én nevem kerüljön a tornaterem homlokzatára. Nem más, mint az édesanyám iránt érzett hálatelt szeretetem. Ő szerette volna, hogy a második fia Alapon telepedjen le, de én Mezőszilason találtam meg az új otthonom. Emiatt mindig is lelkifurdalásom volt, hogy nem tudtam teljesíteni az ő óhaját. Ide köt már minden. Egyszer aztán elhoztam ide az új építményhez és csak annyit mondtam neki, „Drága édesanyám, légy szíves, nézz fel oda!” Amikor pedig meglátta, csak ennyi mondott: büszke vagyok rád, fiam! 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában