Alvó falu helyett élettel teli, fiatalos közösséget "fejlesztenek" Úrhidán

Az ötlet apropóját az a kérdés adta, miként lehetne hosszú távon lassítani vagy akár megállítani a fiatalok elvándorlását a faluból. Úrhidáról elmondható, hogy Székesfehérvár közelsége egyformán áldás és átok a településnek.

– Az az ötletem támadt, hogy célozzuk meg a 14–22 év közötti fiatalokat: keressük meg őket, és mindenkivel vegyük fel a kapcsolatot – mondta Müller Alexandra. – Ezt a korosztályt a legnehezebb megfogni – tette hozzá. – Az általános iskola elvégzése után középiskolai tanulmányaikat Fehérváron folytatják. Ezek alatt az évek alatt ott építik ki a baráti körüket, és a későbbiekben ezzel a társasággal maradnak szívesebben, és nagyobb az esélye annak, hogy végérvényesen ott telepedjenek le. Nincs meg bennük a vágy, a kellő kötődés, hogy visszajöjjenek a szülőfalujukba.

Az elején még nem volt pontos elképzelés, hogyan kezdjenek neki a projektnek.

– Első lépésként szórólapokat vittünk ki a faluba. Mindenkit megkerestünk a 14 és 22 év közötti fiatalok közül. A borítékot megcímezve szórólapokat dobáltunk a postaládákba. Összesen 80 fiatalt céloztunk így meg. Pizzával vártuk őket, hogy kedvet kapjanak a programhoz. Mobilon keresztül volt lehetőségük egy kérdőívet kitölteni, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy mire lenne szükségük, mi az, amit hiányolnak a rendezvényekről, milyen közösségi helyet szeretnének. Az így meghirdetett találkozóra végül 14-en jöttek el. Nagyon nagy csalódás volt számunkra, viszont hiteles visszajelzés arról, hogy a fiatalabb, történetesen az általános iskolás korosztály felé érdemes fordulnunk.

Talán ők az a réteg, az a korosztály, akiket még úgymond nem szippantott be a közeli nagyváros. Velük lehetne együttműködni, hogy erősebben kapcsolódjanak be a saját falujuk életébe.

– Az általános iskola felső tagozatára kezdtünk el koncentrálni. Felkerestük az iskola igazgatónőjét az ötletünkkel, ami az ifjúság ilyen típusú fejlesztése lenne. Mivel a tanórák keretein belül erre nincs lehetőség, de fontos ezzel is foglalkozni, az igazgatónő teljes mértékben támogatott bennünket. Szeptembertől havonta egyszer, az osztályfőnöki órán belül az 5. osztálytól a 8. osztályig lehetőségünk lesz a fiatalokkal foglalkozni. Játékos feladatokkal szeretnénk őket vezetni és inspirálni. Egy szorosabb közösségi létet kovácsolni számukra, már ebben a korban – hangsúlyozta Alexandra.

Az első foglalkozást kísérleti jelleggel meg is tartották. Csoportokra osztották a gyerekeket, akik az 5. és 6. osztályokból kerültek ki. Minden csapat kapott egy csapatkapitányt a 8. osztályból.

A feladat egy vidámpark megépítése volt. Minden csapat a park egy részét építette meg. Az elvarázsolt kastélyt, dodgemet, büféket és a körhintát. A dolog nehézsége a rendelkezésre álló anyagokban rejlett: gyurma, befőttesgumi, hurkapálca, színes lapok, alufólia, frissentartó fólia, ruhaszárító csipesz, kartondoboz, zokni… Az építés alatt meglepően össze tudtak dolgozni a csapatok tagjai, kifejezetten élvezték a kreatív kihívást. Pozitívan értékelték a foglalkozást és az ötletet, biztosították a szervezőket, hogy a jövőben is szívesen részt vennének hasonló csapat­építő foglalkozáson.

Mint a szervezők kiemelték, fontos, hogy a fiatalok az iskolaidőn kívül is megtalálják helyüket a település életében, keressék egymás társaságát, építsenek tartós barátságokat.

A szervezőknek további ötleteik is vannak a fiatalok támogatására és fejlesztésére. Az úton már elindultak.