A tőrös nagyobb, de csak a lódarázs gyilkos

Játszik a gyerek az udvaron, gyümölcsöt szedünk a fán, vagy csak ülünk a teraszon és hirtelen megjelenik egy vagy akár több hatalmas darázs. Ez a természet rendje, de persze sokan azonnal irtószerért vagy telefonért nyúlnak, hogy valaki jöjjön és ölje meg a betolakodót! Vizsgálgatni a rovart sajnos sem az aeroszolos családfők, sem a permetezőgépes rovarölő szakemberek nem szokták, tisztelet természetesen a kivételnek, így mivel nagy és zümmög, azonnal az irtás mellett döntenek.

Ezen magatartás ellen emelte fel a hangját Boross Tibor, Pest megyében élő méhész, aki elmondta: – A tőrösdarázs Európa legnagyobb darazsa. Nagyobb, mint a lódarázs és sajnos sokan összekeverik ezt a két fajtát nagyságuk, illetve a színük miatt, de ha jobban megfigyeljük, akkor láthatjuk, hogy a lódarázs potroha sárga csíkos, a tőrösdarázs potrohán ezzel ellentétben négy darab sárga négyzet van egymás mellett. A tőrösdarázs egy védett rovar és teljesen ártalmatlan. Nem szúr meg senkit, és ha valaki elpusztítja, komoly büntetéssel kell számolnia, hiszen egyetlen egyed eszmei értéke 50 ezer forint.

A szakember beszámolójából az is kiderül, hogy ez a fajta egyáltalán nem épít fészket. Legtöbbször korhadt fa tövénél lehet őket megtalálni, ahol föld felett portyáznak és keresik a tuskóban lévő páncélos bogarak lárváit, hogy azokat használják gazdatestnek. Szaporodásuk sikere abban rejlik, hogy ezekre a lárvákra teszik le a petéiket, amik aztán kikelnek, és ahogy fejlődik a kisdarázs, úgy rágja bele magát a lárvába.

A méhész felhívta a figyelmet arra: – Sokan félnek ettől a fajtától, mert összekeverik a lódarázzsal, és bár ennek is van tojócsöve, vagyis ha akarna, tudna szúrni, de nem teszi, talán csak akkor, ha összemarkoljuk. Tehát alapból egyáltalán nem bánt senkit, nyugodtan lehet köztük járkálni, akár még egy óvoda udvarán is lehetnek ilyen rovarok, mert nem fog támadás érni senkit.

Mint megtudtuk tehát, az egyik feltűnően nagy különbség a mérete, hiszen a tőrös nagyobb. A másik pedig az, hogy nem csíkos, hanem kockás, arról nem is beszélve, hogy a tőrösdarázsnak lényegesen nagyobb feje és egészen más fejformája van, mint a lódarázsnak. Külön hangsúlyozni kell, hogy a tőrösdarázs feje vörös és hogy fészket nem épít, így ősztől tavaszig csak megbújik valahol. Természetesen megkérdeztük, hogy hogyan lehet károkozás nélkül eltávolítani a tőrösdarazsat, ha mégsem szeretnénk a mégoly békésnek mondott lakótársat?

Boross így felelt: – Ha valaki meg akarja szüntetni ezeknek a darazsaknak a jelenlétét, azt csak úgy teheti, hogy ősszel – szigorúan csak ősszel – kivesszük azt a rönköt, fatuskót a földből, ami miatt gyakran járnak oda, és akkor jövőre nem lesz ilyen probléma. Bár a profit érdekében nagyon sok rovarirtó permetezi őket, függetlenül attól, hogy tilos, de ezen módszer miatt nemcsak a darazsak pusztulnak el, hanem a tuskóban lévő szarvasbogárlárvák is, amik szintén védettek Magyarországon.

A szakember nem először emeli fel a hangját a tőrösdarazsak védelmében, sőt volt olyan fővárosi vállalkozó, aki ellen személyesen tett feljelentést.

Megkérdeztük, hogy mi a haszna a tőrösdarázsnak a földön, hogy miért fontos a léte és az egyedszáma? A Pest megyei méhész azt mondta: – Minden élőlénynek van haszna, ha csak az, hogy más állatok tápláléka, az is már önmagában haszon. De ide kell sorolni, hogy a tőrösdarázs beporzást is végez, hiszen nektárevő rovarról van szó. Arról már nem is beszélve, hogy kordában tartja a páncélos bogarak, például a cserebogarak populációját.

Szóval a tőrösdarázs kifejezetten nektárevő. Amitől meg kell félni, vagyis a lódarázs, az kimondottan ragadozó életmódot folytat. Persze ő is végez beporzást, hiszen szereti az édeset és a gyümölcsre is rámegy, de a fő tápláléka a többi rovar, sőt kisebb rágcsálókat és madárfiókákat is képes megölni, hogy aztán kis galacsinok formájában hazahordja őket a fészekbe. Ennek az európai lódarázsnak van egy ázsiai rokona, ami képes kipusztítani egy 60-70 ezer fős méhcsaládot is.