Frissen Fejérből

2022.05.17. 17:30

Velencei-tó: van megoldás a szakember szerint!

Közeleg a nyár, a Velencei-tó vízszintje azonban továbbra sem nagyon mozdul. S noha ez természetes folyamat, vannak olyan „vészkapcsolók”, amelyek bevethetők, ha tovább romlik a helyzet. A szakemberek alaposan felmérték a lehetőségeket, melyek közül az egyiket a kormány első intézkedései között szeretné látni a leköszönő köztársasági elnök.

S. Töttő Rita

Forrás: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

Forrás: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

A Velencei-tó természetes tulajdonsága az időszakosan alacsony vízállás, amely korábban nem volt olyan nagy probléma, mert nem volt rajta turisztika – szögezte le előadásában Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az idei esztendő velencei-tavi turisztikai évadnyitója alkalmával. Ez a kijelentés sok mindenre enged következtetni, ám a lényeg az: ha csak az elmúlt 30 év tapasztalatát vesszük figyelembe, akkor is elmondható, hogy nem ritkaság az alacsony vízállás. A szakember rámutatott: 10-12 évente előfordul alacsonyabb ciklus, ami 2-3 évig tart. Ebben az időszakban egyszer volt szükség mesterséges vízpótlásra, ennek – szerinte – most is eljött az ideje, tekintve, hogy már 3 éve fukarkodik a természet a természetes vízutánpótlással. Aszályos időszak van s a tó két tárolójában sincs megfelelő mennyiség. A megoldás lehetséges útjait kollégája tárta fel részletesen.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a Velencei-tó természetközeli vízszintszabályozása érdekében munkacsoportot hozott létre, amely - szögezte le előadásában Reich Gyula okleveles vízmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának alelnöke -, műszaki-hidrológiai szempontból, nem turisztikai szempontból vizsgálta a tavat. Éppen ezért a tó természetes állapotát vizsgálták. A Velencei-tó két szélső vízszint értéke az agárdi vízmércén a 130 centiméter és a 170 centiméter. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lettek volna ennél szélsőségesen alacsonyabb vízállások – hiszen feljegyeztek kiszáradt állapotokat is. Jelenleg a mérce alatt közel 40 centiméterrel áll a víz.

Szélsőségből egyensúlyi állapot

- A tó vízkészlete mégis egyensúlyközeli állapotban van: az igazi problémát az okozza, hogy ez az állapot nagyon sok szélsőségből tevődik össze. A fő feladat ezeknek a kiegyenlítése. Ebből adódik, hogy a tó 130-170 közötti vízállása a maga természetes útján következik be – ám azt nem ígérhetem, hogy ez idén is így lesz, de bizton számíthatunk rá, hogy majd bekövetkezik – mondta a vízmérnök, elárulva, melyek azok az eszközök, amivel ezt befolyásolni lehet:

- A tó élete ma is szabályozott rendszer. A tó felé a Császár-víz, zámolyi, pátkai tározó folyik, majd a tó után, abból távozhatna szabályozottan a felesleg a dinnyési zsilipen és a dinnyés-kajtori csatornán keresztül. Ezen az útvonalon keletkeztek azok az akadályok, amelyek 2020-21-ben az extrém alacsony vízszintet produkálták. Oka pedig nem más, mint a szélsőségesen alacsony csapadék volt.

Fókuszban a tározók – köztársasági elnöki javaslattal

Az igazán konkrét bajt a szakember szerint a Velencei-tó két tározójának vízminősége okozta, amely miatt azokat le kellett zárni. Itt jött a „borzasztó” dilemma – fogalmazott -: hiába van ott a víz, áll, párolog. Csak ez alatt a két év alatt 8 millió köbméter párolgott el, ami sokat jelentett volna a tóban. Reich Gyula elárulta, mi okozta a vízminőségi problémát a tározókban:

- Az, hogy a két tározó fel van iszapolódva, ez pedig rontja a vízminőséget. Ebből következik a feladat, vagyis rendbe kell rakni a két tározót - ami nem csak a két tározó kotrását jelenti, hanem a főműtárgy rendbetételét és bizonyos javításokat is.

A zámolyi tározóban mederkotrás s a műtárgy rendbetétele mellett egy keresztgát kialakítása lenne fontos feladat. Lényege, hogy ez szabályozná a felette lévő víz szintjét, „tocsogó” alakulna ki a madárvilág számára s hidrológiai szűrőként is funkcionálna. A pátkaival azonban nagyobb a gond: műtárgya leromlott állapotban van, s nagyobb a tározó feliszapolódása. Nem csak kotrás és felújítás vagy csere lenne tehát szükséges, hanem fontos volna egy megkerülő csatorna kiépítése. A vízmérnök előadásában elmondta: Áder János akkor még hivatalban lévő köztársasági elnökkel konzultált, s azt mondta, javasolni fogja a kormánynak, hogy az első intézkedései között rendelje el ennek a csatornának a megépítését. Ez tenné ugyanis lehetővé, hogy a víz tovább mehessen a tóba.

Forrás: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

Csapdába csalt párolgás

A két tározó és a Császár-víz rendbetétele mellett sem lehet azonban a természetes párolgást megállítani. – Ez fizikai eszközökkel nem megoldható – hangsúlyozta a vízmérnök, s elárulta azt is, mivel „fogható” meg a párolgó víz: - Az üzemrenddel lehet javítani rajta. Ma a tó vízszintszabályozó rendszere úgy működik, hogy nagy csapadék érkezésekor azt visszafogja a két tározó. Amikor közeledik a Velencei-tó üzemvízszintjének alsó határa, akkor kezdik hozzáereszteni a tározókban felfogott csapadékot. Mi azt javasoljuk, hogy az üzemrend lényege ne az legyen, hogy a víz alsó szintjének elérésekor kezdjék hozzáereszteni a tározó vizét, hanem azonnal, amint elindul a Velencei-tó üzemi vízszintje a 170 centimétertől lefelé. - Tudjuk, hogy ez korlátozza a tárolókban a haltermelést, illetve a pátkaiban a horgászatot. De el kell dönteni a térségnek, mi a fontos.

A túltöltödés lehetőségére is gondolni kell azonban – mutatott rá a szakember, ahogy a megoldásra is: ennek elkerülésére a dinnyési zsilip rendbetétele és kapacitásának emelése hozhat megoldást. Továbbá szükséges olyan monitoringrendszer kialakítása, amely korszerű üzemirányítást és szabályozást tesz lehetővé.

Vészhelyzeti megoldás: amikor semmi sem elég

- Ám még így is megtörténhet, hogy 100 centiméter alá megy a tó vízszintje. Ezekben az esetekben tudomásul kell venni, hogy más vizet is be kell vezetni a tóba. Két komoly lehetőség van erre: saját és külső vízgyűjtőről – felszíni vagy felszín alatti gyűjtőkből. A külső vízpótlást a 90-es években már gyakoroltuk: akkor volt ugyanis hasonló vízszintprobléma. Ekkor a rákhegyi vízbázison alakítottak ki vezetéket, amely vízutánpótlást vitt a tóba. Ezt a vezetéket kell a megítélésünk szerint egy „vészhelyzeti kapcsoló” gyanánt azonnal helyreállítani. Tavalyi árszinten ez 30 millió forintos költséget jelentene. Az így érkező nagy mennyiségű vizet azonban csak óvatosan szabad beengedni, a beeresztés helyén kialakulható kellemetlen vízminőség-romlás elkerülése érdekében – mutatott rá a szakember. Aki feltette a sokak által már megfogalmazott kérdést: vajon szabad-e a közép-dunántúli karsztvizet erre használni?

A munkacsoport komoly modellezést végzett ezzel kapcsolatban: a Dunántúli-középhegység karsztvíz szintje a bányászat miatt jelentősen lesüllyedt, majd annak megszűnésével emelkedett, olyannyira, hogy a felszínen is megjelent a karsztvíz – jól látszódott ez a források újraindulásán. Ez az, amiért a hidrogeológusok azt mondják, hogy az a napi 5-15 ezer köbméter vízkivétel semmilyen zavart nem okoz a hegység víztestének nyomásszintjében, tehát szabadon fel lehet használni a Velencei-tónál.

Forrás: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

Meleg karszt – hideg karszt

A Velencei-tó saját vízgyűjtője oldaláról is megvizsgálták az utánpótlás lehetőségét a szakemberek: Csákváron ugyanis ma is van egy melegvizes karsztkút – termálvízzel -, amely szintén olyan magas vízszinten van, hogy megjelenik a felszínen. Ez táplálja csíkvarsai rét természetes gazdálkodását. A szakember szerint azonban ennek a víznek ott a helye, „megérdemli” a természet. Helyette hidegkarszt kút kialakításának lehetősége vetődött fel, ami a Császár-vízbe közvetlenül bejutva folyamatos élővizet tud adni és a tározók számára folyamatos vízfrissítést adnak. Ez pedig a korlátozottabbá váló horgászat számára lehet előnyös.

Érzékeny téma: a szennyvíz felhasználása

A szakemberek egy, a laikusok számára érzékeny lehetőséget is felvetettek, ez pedig nem más, mint a tókörnyéki szennyvíz felhasználása. Pedig valójában nem újkeletű az ötlet, a szennyvízből tisztított vizet a világ számos pontján felhasználják ma már.

- A körforgásos rendszernek ez egy olyan lehetősége, amelyről nem mondhatunk be – fogalmazott a vízmérnök, hozzátéve, hogy megfelelő utótisztítással nyugodtan a tóba engedhető ez a víz is. Mellé pedig kiépíthető az a fajta – például haltesztes – monitoring-rendszer, amely folyamatos, valós idejű adatokat szolgáltat a vízbe kerülő anyagokról.

- Ha mindezt megcsináljuk, akkor a vízpótlás és a természetközeli vízszint szabályozás révén 76-90 centiméter vizet lehet a tóba tenni. Ezzel legyen mindenki boldog, ne akarjunk többet, feszített víztükrű medencét, mert azzal tagadjuk a tó természetes létjogosultságát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában