74. rész

2022.05.21. 11:30

Az én kedves kis falum - Cece

Ha azt mondom: Mezőföld, Resatus mester tálja és egy bronzserpenyő, vagy éppen Csók István Kossuth-díjas festőművész családi kúriája – vajon melyik megyei településre gondolok? Kapisgálják már? És ha még annyit mondok: paprika, görögdinnye? Naná, hogy Cece községéről van szó.

Kecskés Zoltán

A falu egyik büszkesége a Csók István Emlékház, amely a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakjának hagyatékait őrzi

Forrás: Nagy Zoltán Péter / FMH

A falu egyik büszkesége a Csók István Emlékház, amely a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakjának hagyatékait őrzi

Forrás: Nagy Zoltán Péter / FMH

A közel háromezres lélekszámú település Fejér megye déli csücskén a 63-as és a 61-es főutak találkozásánál fekszik, alig néhány kilométerre Tolna megye határától. Története pedig egészen Szent István koráig nyúlik vissza. Első írásos említése 1193-ból való, nevét minden bizonnyal Czecze nevű birtokosáról kapta.

A településen kétféle felszín, a homokos és a fekete föld keveredik, így nem véletlen, hogy a falu lakosságának nagy része – a régi időkhöz hasonlóan –, ma is mezőgazdaságból él, megtermelt javai pedig messze földön ismertek. Ki ne hallott volna a megyén innen s túl is ismert őstermelők terményeiről, a cecei paprikáról és görögdinnyéről? Az előbbi egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem a fűszerpaprikát, hanem a sárga blocky típusút jelenti. Most azonban a nyári hőség közeledtével óhatatlanul eszünkbe jutnak a legmelegebb hónapok szinte már régmúltnak tűnő emlékképei is. A kitelepülő dinnyeárusok, a tömött autósorok, melyből hol egy személy­autó, hol egy kamion húzódik félre az út szélére, hogy finom, semmihez sem fogható lédús gyümölcsöt vételezzen a családja legnagyobb örömére. A helyeik szerint még az Óperenciás-tengeren túl sincsen ennél jobb ízű!

Az artézi kútból az év minden napján friss, finom hideg víz folyik, a helyiek és az ideérkező turisták nagy-nagy örömére
Forrás: Nagy Zoltán Péter / FMH

De Cece amellett, hogy a paprika és a görögdinnye hazája, telis-tele van olyan nevezetességekkel, amit minden Fejér megyeinek, de akár az ország bármely pontjáról érkezőnek érdemes megnéznie. A mezőgazdasági emlékek bemutatására például tájmúzeum létesült a faluban, amiben a környék régi paraszti kultúrájának használati tárgyait és munkaeszközeit állították ki. Érdekesség, hogy ezeket az alkalmatosságokat a helybéli lokálpatrióták gyűjtöttek össze. A település központjában található Csók István (1865–1960), kétszeres Kossuth-díjas festőművész emlékháza is, ahol a művész több festményét, személyes tárgyait és családjának bútorait őrzik. A felbecsülhetetlen relikviák egész évben megtekinthetők, így aki arra jár, el ne mulassza, mert örökre bánni fogja. Az 1890 körül épült egyedülálló családi kúriát – 2013-ban újíttatta fel falu – egy tágas kert veszi körül, ahol a fák árnyainál nemcsak a test, de a lélek is megpihen. Mindezek fényében nem véletlen, hogy olvasóink ezt az ikonikus épületet választották Cece legjellemzőbb épített örökségének.

A faluban található egy tájház is, ahol a régi paraszti világ tárgyai és használati eszközei kerültek kiállításra. Egész évben látogatható
Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Az emlékháztól nem messze lenyűgöző látványt nyújt, ahogy a két barokk stílusú 18. századi templom – római katolikus és református – tornya a lakóházak közül magasodik az ég felé. Matuzsálemi koruk ellenére, szépen tündökölve várják az imára, csendességre vágyó embereket, híveket. Ha pedig felfedező utunk közben épp megszomjaznánk, kortyolhatunk a néhány száz méterre lévő cecei forrás friss artézi vízéből is, hogy energiától telve továbbhaladhassunk új, akár még felfedezésre váró környezeti kincsek, a fenyvesek felé. De ha eltévednénk, akkor sem kell megijednünk, mert biztosan találkozunk egy-egy helybélivel, aki a maga természetességével segít, útbaigazít, sőt még a beszédbe elegyedés közben talán olyanra is fény derülhet, ami mellett eddig elsuhantunk, vagy éppen még a turistakönyvek sem említenek. Innen indult például Kovács László  hollywoodi operatőr, vagy éppen Horváth János professzor, az Országgyűlés korábbi korelnöke is. Cece tehát egy igazi nagy család, ahol szinte mindenki rokona mindenkinek, ha nem vér szerinti, akkor szívességi, koma, sógor, keresztszülő, de legalábbis ivócimbora. 


 

Egy csodás hely, ahol otthonra talál a lélek

 

A nagyközség a világ közepe az itt lakók szerint, ahol mindenki ismer mindenkit. És való igaz, a nagyvárosok közelsége miatt egy nagyobb kirándulásba is könnyen beilleszthető.

Móré László
Forrás: Nagy Zoltán Péter / FMH

Már generációk óta Cecén él Móré László és családja, amit bizony soha el nem hagyna. A közel 77 éves bácsi nagyon büszke szülőfalujára, legnagyobb kincsének az emberek közvetlenségét tartja. Ahol szinte mindenki rokona mindenkinek, neki is legalább ötven hozzátartozója van. Ha pedig szeretne egy kicsit egyedül lenni, akkor a közelben lévő fenyvesbe zarándokol, melynek illatától és környezetétől megnyugszik az ember.

Vajai-Kovács Viktória
Forrás: Nagy Zoltán Péter / FMH

Vajai-Kovács Viktória Veszprémből származik és a város forgatagából került a természetközeli faluba, ahol már 15 éve él családjával, férje tősgyökeres cecei. Érdekes közösségként írja le az ittenit, ami bár kívülről nyitott, belülről zárt, de ha valakit elfogadnak, nem eresztik el soha. A község művelődésszervezőjeként veszi ki a munkát a falu életéből, ha pedig egy kicsit szeretne gondolkozni az élet dolgairól, akkor egyszerűen kimegy a természetre nyíló hátsó kertbe, ahol megpihenhet és új erőre kaphat. Cece élhető, szerethető hely, számos nevezetességgel, természetközeli környezettel, elhelyezkedése miatt pedig egy nagyobb kirándulásra is könnyen beilleszthető.

Sárvári Ilona
Forrás: Nagy Zoltán Péter / FMH

Sárvári Ilona Trianon analógiájával kezdte beszélgetésünket: – Az ükapám elindult és én hazaérkeztem, ez a lakóhelyem, az életterem, a munkahelyem. Könyvtárosként és a Csók István Emlékház tárlatvezetőjeként a nagy egész pici részeként próbálom a munkámat, életemet, értékrendemet alakítani a közösség részeként nyitottan minden szakmai kihívásra – mondta, majd Illyés Gyula szavait idézte a Puszták népéből: „A ceceiek fagörcsfejűek, kik a hangjukat sem adják ingyen a vásárból hazafele jövet…” – Azaz, Cece keménynyakú kálvinista népek lakta vidék, akik végtelen szorgalommal, güzü munkabírással és puritán egyszerűséggel vagyonokat összegyűjtenek, dinasztikusan összeharácsolnak, de már az összegyűjtött javakat nincs elég energia és idő élvezni, elégnek a munkában. Véleménye szerint a település élhető hely, ahol emberségesen, keresztényi módon, beleérzéssel és empátiával próbálnak mindent megoldani. Cece a világ közepe!

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában