Interjú

2022.03.30. 07:00

Szijjártó Péter: Veszélyes álláspont az ellenzéké

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hét elején egy Székesfehérváron működő multinacionális vállalathoz érkezett, annak 25 éves jubileuma alkalmából. Látogatása során lapunknak első sorban az orosz–ukrán háborúval és az ahhoz kapcsolódó gazdasági kérdésekkel kapcsolatban adott interjút. Mindemellett kiemelte, az ellenzék rendkívül veszélyes álláspontot képvisel, ezért is fontos az április 3-i választás eredménye.

Baráth Eszter

Úgy gondolja Szijjártó Péter, a korábbi válságkezelésekben szerzett tapasztalat most is segíthet

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Úgy gondolja Szijjártó Péter, a korábbi válságkezelésekben szerzett tapasztalat most is segíthet

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Továbbra is dúl a háború Ukrajnában. Ennek következtében több autógyár is leállt Európában, mert Ukrajnából nem érkeztek meg a szükséges alapanyagok, alkatrészek. Milyen hatással lehet a háború a magyar gazdaság ezen területére? Meg kell küzdeni alapanyag-ellátási gondokkal? Esetleg fel kell készülni gyárleállásokra?

 

– Az elmúlt években számtalan alkalommal bomlott meg a világgazdaság rendszere, és az elmúlt tizenkét év kétségtelenül a válságok korszaka volt. 2010-ben, aztán 2020-tól napjainkig folyamatosan történnek olyan események, amelyek a világgazdaságot alapvetően rengetik meg. Viszont egy dolgot tudok mondani: amióta mi kormányzunk, Magyarország minden ilyen válságból erősebben jött ki, mint ahogyan belement. Ennek az a kulcsa, hogy mi mindig a nemzeti érdeken alapuló gazdasági döntéseket hoztunk meg, soha nem adtuk fel azt az elvet, hogy segély helyett munkát kell adni, és soha nem adtuk fel az adócsökkentésekbe vetett hitünket sem. Ennek nyomán aztán mind a korábbi pénzügyi válság után, mind a koronavírus-járvány után Magyarország erősebb lett, mint korábban volt. Tehát a háborút követő, új világgazdasági rendszerben is olyan döntéseket fogunk hozni, amelyek a magyar gazdaságot meg fogják erősíteni. Ne felejtsük el, hogy jó alapunk van a bizakodásra, hiszen a világjárvány, és az abból fakadó gazdasági kihívások ellenére a magyar gazdaság valaha volt legsikeresebb esztendeje 2021 volt. A 7,1 százalékos gazdasági növekedés abszolút történelmi rekord, csak úgy, mint az 1886 milliárd forintnyi beruházás, a 119 milliárd eurónyi export és a 4,7 millió munkában álló ember is. Az elmúlt időszakban sajnos sok tapasztalatot gyűjtöttünk a gazdasági kihívások kezelésében, és ha szükség lesz rá, akkor ezeket most is elő tudjuk venni.

 

Európa acéliparának egyik fontos szereplője a megyénkben működő Dunaferr, ami az elmúlt időszakban is több nehézséggel küzdött. A vállalatnak fel kell készülnie alapanyag-ellátási problémákra?

 

– Itt a kulcs az, hogy mi, magyarok néhány Európai uniós tagállammal együtt világossá tettük, hogy az Oroszországból érkező nyersanyagok és energiahordozók vonatkozásában nem vagyunk hajlandóak szankciókat alkalmazni. A legtöbben arról beszélünk, hogy a földgáz- és a kőolajszállításokat nem vagyunk hajlandóak korlátozni, ugyanakkor a legutóbbi szankciós rezsim kialakításakor világossá tettük, hogy ugyanez az álláspontunk a vasérccel, a mangánérccel és a szénnel kapcsolatban is. Pontosan azért, hogy a Magyarországon működő acélművek – amelyek között kétségtelenül ikonikus a dunaújvárosi – emiatt ne szembesüljenek kihívásokkal. Van éppen elég kihívás a globális acéliparban, nem kell, hogy ez még tovább sújtsa őket. Jelenleg is nagy vita van arról, hogy az energiahordozókat és a nyersanyagokat szankció alá kell-e venni. Azt viszont látni kell, hogy Európa, és azon belül Magyarország is függ az orosz nyersanyagoktól és energiahordozóktól. Ez nem azért alakult így, mert lett volna három másik opció, és mi ezt választottuk, hanem azért, mert egyszerűen az energia- és nyersanyagellátás nem kommunikációs, nem filozófiai, hanem fizikai kérdés: hol van, és hogyan lehet azt elszállítani. Mivel Közép-Európa esetében ezek a források elérhető közelségben Oroszországban vannak, a szállítási útvonalak pedig onnan vezetnek ide, ezért evidens, hogy mi ezeket az energiahordozókat és nyersanyagokat nagymértékben használjuk. Ettől nem is vagyunk hajlandóak eltekinteni, mert egyelőre nincs reális alternatíva másra. Amennyiben az energiaszállításokat Európába, ezen belül Magyarországra leállítanák, azzal a komplett magyar gazdaság működését sodornák veszélybe. Ezért nem támogatjuk sem az energiahordozók, sem a nyersanyagok szállítására vonatkozó szankciókat.

 

Az elmúlt években Székesfehérváron is több ukrán nemzetiségű munkavállaló dolgozott. A háború kapcsán érezhető bármilyen változás a munkaerőpiacon?

 

– Onnan érdemes kiindulni, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint amennyien most: 4,7 millió ember, ami azt jelenti, hogy egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, és többen dolgoznak, mint a világjárvány előtt. Tehát beváltottuk azt az ígéretünket, hogy minden, a világjárvány alatt elveszett munkahely helyett létrehozunk egy-egy újat, ahogy azt is, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahelyet teremtünk. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy aki ma Magyarországon szeretne dolgozni, az tud is. Ezért nagyon sokat dolgoztunk. Emellett természetesen a munka alapú társadalom létrehozására való törekvésein­ket nem szabad elfelejtenünk akkor sem, amikor a menekültekről beszélünk, hiszen nekik is sokkal jobb, ha munkából tudnak megélni, mintha állandóan segélyért kellene sorban állniuk. Nagy magyarországi vállalatok részéről egyértelmű érdeklődés van menekültek alkalmazására, és nem a már meglévő, magyar munkavállalók rovására, hanem mellettük. Sőt, több vállalat tervez újabb beruházást, kapacitásbővítést, és ha nem találnának hozzájuk munkaerőt, az problémákat jelenthet ezeknek a vállalatoknak. Tehát nemhogy a magyar emberek munkahelyeit veszélyeztetné a menekültek foglalkoztatása, hanem inkább segíti is a foglalkoztatás növelését Magyarországon. Ezért is kötöttünk szerződést az ország legnagyobb munkaerő-közvetítő cégével, és ezért dolgozunk azon, hogy a munkáltatók minél inkább ki tudják használni a menekültek alkalmazásában rejlő lehetőségeket. Ennek érdekében adunk 60 ezer forint támogatást menekültenként a munkáltatóknak, amely a munkavállaló albérleti költségének akár felét jelentheti.

 

A NATO főtitkára, Jens Soltenberg korábban kijelentette, hogy NATO-csapatok nem lépnek Ukrajna területére. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter néhány napja közölte, hogy ha ez mégis megtörténne, azt Oroszország hadüzenetnek tekintené. Ennek ellenére Volodimir Zelenszkij gyakorlatilag folyamatosan a NATO közbeavatkozását kéri. Mi a magyar külügyi álláspont ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban?

 

– Nekünk a legfontosabb feladatunk az, hogy elkerüljük Magyarország belesodródását ebbe a háborúba. Ennek megfelelően mi abszolút egyetértünk a NATO közös álláspontjával, amely szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy Oroszország és a NATO között közvetlen konfliktus ne jöhessen létre. Ezért utasítottuk el a légtérzár gondolatát, ugyanis ennek létrehozása Orosz–NATO légiháborút jelentene, és ezért utasítottuk el az úgynevezett békemisszió küldését is, ami pedig szárazföldi háborúra teremtene lehetőséget. Mind a kettőt a lehető legmesszebbről el kell kerülni, ezért mi semmi olyan döntést nem hozunk és nem támogatunk, amelyek Magyarország, vagy Európa háborúba való belesodródását jelentenék. Ezért döntöttünk arról is, hogy nem szállítunk fegyvereket, és az ilyen szállítmányokat nem is engedjük át Magyarország területén, mert ha ezeket engednénk, akkor azzal nagyon súlyos kockázatát vállalnánk fel a háborúba való belesodródásnak.

 

Magyarország és Oroszország nemrégiben kötött hosszú távú megállapodást a gáz­ellátással kapcsolatban. A szerződés értelmében bármilyen áremelkedés mellett marad Magyarország számára a fix áras vásárlás, vagy bizonyos százalékon belül van mozgástere?

 

– A szerződés egy árformulát rögzít, ami számunkra sokkal kedvezőbb annál, amit az 1995-ös szerződésben kitárgyaltak az akkori kormánytagok. Ne felejtsük el, hogy a szerződés hatalmas segítsége éppen az, hogy hosszú távon és biztosan van gáz. Ugyanis ma a világpiacon az a kérdés, hogy van-e elég energiahordozó, vagy hogy egy-egy ország tud-e vásárolni eleget. Amíg korábban a spot piacon szinte korlátlan mértékben lehetett vásárolni földgázt vagy kőolajat, ez mára egyáltalán nincs így. Ma már szűkös a kínálat, ezért akinek van hosszú távú szerződése, annak van garanciája, hogy hozzájut az energiahordozók különböző formáihoz.

 

Említette, hogy Magyarország és több tagállam sem támogatja az energiahordozókra vonatkozó szankciókat. Dönthet úgy Oroszország, hogy ezeket a csapokat Európa felé elzárja?

 

– Az eddigi tapasztalataimat tudom elmondani. Ezek pedig azt mutatják, hogy az energiahordozók Oroszországból történő szállítása mindig szerződés szerint, zavartalanul történt. Így van ez most is. Minden nap kapom a jelentést, mind a földgáz-, mind a kőolajszállítások abszolút megfelelnek a szerződéses mennyiségnek.

 

Ukrajna budapesti nagykövete és az ukrán kormányfőhelyettes valóságalappal nem rendelkező vádakat fogalmaztak meg Magyarország felé, az Európai Tanácsban pedig Volodimir Zelenszkij szólította fel Orbán Viktort. Ezek amellett történnek, hogy a kormány az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját indította el a háború kapcsán. Meddig kell tűrni ezeket a támadásokat? Van diplomáciai eszköz ezek visszaszorítására?

 

– Ukrajna háborúban áll. Az ukrán tisztségviselőknek a legfontosabb Ukrajna és az ukrán nép érdeke és biztonsága. Nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Ezért mi nem az ukránokkal vitatkozunk, egyértelmű döntéseket hoztunk a magyar emberek és Magyarország biztonsága érdekében: nem szállítunk fegyvert, nem engedünk át fegyvereket, és nem vagyunk hajlandóak hozzájárulni az energiaszankciókhoz sem, akárhogy is követelik tőlünk. Nekünk a magyar ellenzékkel van vitánk, mert ők azonnal teljesítenék ezeket a követeléseket. Mivel ők rendkívül veszélyes álláspontot képviselnek, ezért nagyon fontos, hogy április 3-án milyen eredmény születik a választásokon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában