2022.03.15. 07:20
Bárki rálelhet a régmúlt nyomaira, ha elég figyelmes
Akár a régmúlt is ráköszönhet az emberre, ha elég figyelmesen szemlélődik maga körül.
Horváth Kálmán a kertjében talált őrlőkövet mutatja
Forrás: Tihanyi Tamás
Székesfehérvár egyike volt a középkor legvirágzóbb városainak, a történészek szerint Párizzsal lehetett csak összemérni jelentőségét. Népességét időről időre felduzzasztotta zarándokhely jellege, az érkezőket és az állandó lakosokat pedig etetni kellett. Már számos régészeti lelet bizonyítja, hogy a várostól keleti irányban, a mai Kisfalud felé korabeli pékségek üzemeltek. A pákozdi Táncsics Mihály utcában Horváth Kálmán egy érdekes követ mutatott lapunknak, közepén lyukkal: szerinte malomkő lehetett valamikor.
– Én 1982-ben vásároltam a telket, akkor itt még melléképületek húzódtak – mutatja a helyet, ahol több olyan követ is talált, amely könnyedén középkori is lehet. – Aztán valamikor 1985-ben ástam ki őket, és az egyik egyértelműen olyan, mint amilyennel őrölhettek elődeink. Horváth Kálmán természetesen laikus a régészethez, hiába ért sok mindenhez: harmincnégy évig dolgozott a székesfehérvári Köfémben, volt a Magyar Postánál, ma már nyugdíjas, és betegséggel bajlódik. De erősen laikus vagyok én is. Szerencsére szakemberek dolgoznak a környéken, Kisfaludnál számos gödröt tártak fel az utóbbi időben a Szent István Király Múzeum régészei, és az egyikből egy teljesen ép őrlőkő is előkerült.
A követ gabona őrlésére használták, amiből lisztet, majd kenyeret készítettek a sok feltárt szabadtéri kemence egyikében. Sajnos a mezőgazdasági művelés és a II. világháború során számos lelet megsemmisült, vagy hozzáférhetetlenné vált. A régészeti munkálatok február elején kezdődtek, és vélhetően e hónap végéig folytatódnak.