67. rész

2022.03.26. 11:30

Az én kedves kis falum - Vál

Fejér megye északkeleti részén, a Váli-völgy középső szakaszán, Székesfehérvártól 50, Budapesttől 45, Bicskétől 18 kilométerre fekszik, amelynek területe már a honfoglalást megelőző évezredekben is lakott volt.

Borsányi Bea

Az Ürményi-kastély ékes színfoltja lesz a községnek, ha végre megvalósul a felújítása

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Nevének eredetére több magyarázat is létezik. Ezek egyike szerint a latin vallis, azaz völgy szóból származik, míg mások úgy vélik, a német eredetű Wahl személynévből alakult ki. Válon viszont úgy tartják, a honfoglalás után Fejér megye az Árpád család birtoka lett. Nagy Konstantin említést tesz Válról, Árpád unokájáról, aki után kapta a település a nevét. 


A 12. században a veszprémi püspökség birtoka volt, de a 16. században már Székesfehérvárhoz tartozott. A török időkben – mivel hadi út is vezetett a Buda és Fehérvár között félúton fekvő helyen – stratégiailag fontos településsé lépett elő. Felvirágzása Ürményi József nevéhez köthető, aki talán a legtöbbet tette Válért. A nagy ívű karriert befutó politikus egyik fő munkája Mária Terézia magyar tanügyi rendeletének, az 1777. évi Ratio Educationisnak a megalkotása. A Habsburg királynő a szolgálataiért Vál mezővárosát és Agárd birtokát adományozta neki, valamint a Szent István-rend keresztjét is megkapta. Ürményi aztán több megye, így Fejér főispánjaként is szolgált, mielőtt 1806-ban országbíróvá emelték. Neki köszönhető az olvasóink által Vál legjellegzetesebb épített örökségének megszavazott kastély is, amely a község központjában áll, és még mai romos állapotában is meghatározza a település képét. 

Az Ürményi-kastély ékes színfoltja lesz a községnek, ha végre megvalósul a felújítása
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap


Ürményi József szerény és takarékos volt a kastély kialakítását illetően. Az alapjául szolgáló régi papi rendházat a jezsuitáktól vette át a rendház feloszlatása után, és csak egy emeletet építtetett rá. Az építkezést a Pesti Magyar Színházat is tervező, Ausztriából származó Kasselik Fidél vezette. A copf stílusban készült épület helyenként a fehérvári püspöki palotára emlékeztet. 1878–1945 között a Dreher család birtokolta, sorsa később a hazai kastélyokéhoz hasonlóan alakult: a háború alatt és azt követően több célra is használták. Volt német katonai szálláshely, majd hadikórház, a 60-as években pedig gazdasági szakiskola működött benne. A szebb napokat látott kastély ma üresen, erősen leromlott állapotban áll, bár komoly tervek vannak az épület és a mögötte elterülő több hektáros park és a háromhajós nagy pince hasznosítására. Ugyancsak az Ürményieknek köszönheti Vál impozáns katolikus templomát, illetve a háromemeletes uradalmi magtárat is. 

Klasszicista építészetünk gyöngyszeme, az Ürményi-mauzóleum
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap


Az épített örökség mellett a település kulturális örökséggel, híres emberekkel is dicsekedhet. Itt töltötte legszebb gyermekéveit Vajda János költő, akinek verseiben rendszeresen visszatérő motívumként jelenik meg a váli erdészlak mint a gondtalan, boldog élet szimbóluma. Egykori lakhelyét, az erdőszéli kis házat múzeummá alakították. Válon született és élt Kokas Ignác Kossuth-díjas festő, akinek képeiből a felújított kastélyban terveznek kiállítást nyitni. Válon született Varga Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, az FTC örökös bajnoka, aki disszidálását követően komoly skót, holland, belga és német csapatokban játszott, és Válon töltötte gyerekkorát Berecz Zsombor olimpiai ezüstérmes vitorlázó is. 

Népszerű látványosság a szőlőhegyen a Szerelem-szobor
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap


Ha Válon járnak, érdemes felkeresni a régi tűzoltószertárban berendezett helytörténeti kiállítást is, és felgyalogolni a közeli szőlőhegyre – a szőlőkultúra és a váli bor is a község kincsei közé tartozik –, ahol az utóbbi években kihagyhatatlan látványosság az ukrán művész, Alexander Milov Szerelem-szobra. A szőlőtőkék között álló hatalmas alkotás mellől csodás kilátás nyílik a Váli-völgyre. 
 

Jó a közösség, sok a kisgyermekes család

 

Lapunk ezúttal is megkért három embert, mondja el, miért jó Válon élni.

Fehér Józsefné
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Fehér Józsefné, akiről az is kiderült, hogy évtizedek óta lapunk hűséges olvasója, régi váli család sarja. Ebből kifolyólag szinte mindenkit ismer a községben, ahol egész életét töltötte ő is, és ahonnan soha nem vágyott el. Azt mondja, az utóbbi időben nagyon sokan költöztek Válra a nagyobb városokból is, a település pedig sokat fejlődött, ma már vásárolni sem kell máshová menni. A katolikus templomra, amióta felújították, különösen büszke.

Bereczki Zsuzsanna
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Bereczki Zsuzsanna „bevándorló”, férjével kompromisszumos megoldásként választották Vált, amely nagyjából egyforma távolságra esik szüleik lakóhelyétől. Kiemelte, Válon nagyon jó a közösség, sok a fiatal, kisgyermekes család, számukra programokat is kínál a falu. A környék is gyönyörű, minden adott egy kellemes kiránduláshoz. Egyik kedvenc helyük a megújult katolikus templom, amelyet hatalmas ősfák vesznek körül, de szívesen járnak fel naplementét nézni a Szerelem-szoborhoz is.

Kissné Kiss Erzsébet
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Kissné Kiss Erzsébet azt mondja, számára Vál a nyugalom szigete. Ebben a községben született és nőtt fel, jó érzés, hogy azokkal élhet és dolgozhat együtt, akiket gyerekkora óta ismer. Szereti a település és a környék szépségét. Különösen kedves számára a kastély, amelyet régen közösségi térként használtak, és amelynek a parkjában ő is sokat játszott.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában