66. rész

2022.03.19. 11:30

Az én kedves kis falum - Káloz

A település a Sárvíz mentén helyezkedik el, amely a 18. század közepéig hajózható volt, így a Dunát is elérhetővé tette. Ezeréves történelme bővelkedik fordulatokban.

Hajdú Marianna

A kálozi Szent István Általános Iskola stilizált székelykapuja a bejáratnál

Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A kálozi Szent István Általános Iskola stilizált székelykapuja a bejáratnál

Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Nevének keletkezéséről sok elmélet született. Egyes feltételezések szerint az ide betelepült népcsoportról kapta a nevét, más elképzelés szerint a település határában termő búza kalászára utal az elnevezés. A kelták és az avarok által már az ókorban is lakott település volt. A hódító rómaiak is meglátták a terület adta lehetőségeket. Az itt húzódó hadi út egyik állomása lehetett Káloz, ahol lovat válthattak, pihenhettek, ehettek és felkészülhettek a továbbindulásra a katonák. Géza fejedelem a besenyők ide telepítésével igyekezett egyfajta határvonalat kialakítani a renitens Koppány somogyi területeivel szemben. 

 

Írásos formában először Károly Róbert 1324-ben keletkezett adományozó levelében említik „Kaluz”-ként. A terület 1340-től a fehérvári káptalan tulajdona. 1550-ben a várpalotai vitéz, Horváth Bálint kapja meg fizetségként részvételéért a török ellen vívott harcokban. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, mivel itt húzódott a török fehérvári szandzsák határa, azaz a község ütközőzóna volt. A híres Zichy család birtokába a környező területekkel együtt 1650-től került. A család a század közepére már komoly birtokokkal rendelkezik. Zichy Imre – természetesen saját érdekeit is szem előtt tartva – élen járt a falu újratelepítésében. Gróf Zichy Ferenc 1782-ben vásártartási jogot kért II. Józseftől, ami a mezővárosok egyik kiváltsága volt. 

Szent Vendel ma is vigyázza az itt élő jószágokat
Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

1788-ban épült fel a ma is álló római katolikus templom, és ebben az időben készült el a református templom. A század második felében állították fel Szent Vendel szobrát. 1823-ban – az öregek szerint egy szélviharban – a katolikus templom tornya ledőlt, de valószínűleg csak az elmaradt renoválások bosszulták meg magukat. A Zichy család kúriája a falu központjában állt, amely idővel szűkösnek bizonyult számukra, és 1810 körül a falu Belmajornak nevezett részén egy klasszicista stílusú kastély épült, amelyet később neoreneszánsz stílusban átépítettek. A kastély talán legismertebb birtokosa gróf Zichy Ödön volt, akit Görgey Artúr 1848. szeptember 30-án Lóréven árulásért kivégeztetett. A gróf halála után a kastély kifosztását Görgey ugyan megakadályozta, az ellopott holmikat lefoglalták és leltárba vették, de Debrecenbe szállításuk sem bizonyult tökéletes megoldásnak, néhány tárgynak így is lába kelt. 

A Zichy-kastély fénye – egyelőre – sajnos a múlté
Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A kivégzés helyszínének közelében egy emlékkápolna található. A homlokzaton a gróf neve áll a következő alakban: „Eugenío, e Comitibus Zichy”. Az Eugén magyar megfelelője Jenő. Ő maga azért sem lehetett Ödön, mert fiatalabb testvérét hívták Edmundnak, vagyis Ödönnek. Ez a névcsere adta Jókai Mórnak az ötletet A kőszívű ember fiai főhőséhez, Baradlay Jenőhöz, aki bátyja, Ödön nevét felvéve feláldozta saját életét testvéréért. 1945-ben lakásokat alakítottak ki a kastélyban, 1973 után a kálozi téesz irodának használta. 1991-ben a tetőt még felújították, de további renoválásra már nem került sor. A XX. század nem kímélte a települést. A nagy háborúban a káloziak annak a 69-es gyalogezrednek a kötelékében harcolnak, amely a Piave folyón átkelve kézitusával és szuronyrohammal foglalta el a Montello nevű hegyet. 1944- ben Káloz is beleesett abba a frontvonalba, ahol hónapokon át ádáz küzdelmet folytattak egymással a német és az szovjet csapatok. A harcok folyamán nyolcszor cserélt gazdát a település. Szinte minden elpusztult. 

 

Az 1960-as években a környékbeli üzemek vonzották a munkaerőt. Az itt élők lassan ingázókká váltak, és kétlaki életet éltek, majd lassan beszippantotta őket a város. A rendszerváltást követően a település sokat fejlődött, újból kivirágzott. A faluban magas színvonalon üzemel óvoda, iskola, faluház, könyvtár, sportcentrum. A település is része a Sárvíz ökofolyosónak, amely növény- és madárvilága révén kiemelten védett természeti érték. Aki kikapcsolódni vágyik, itt mindent megtalál. A horgászok 10 tó között válogathatnak. A Káloz-kupa díjugrató- és fogathajtóverseny augusztus második hétvégéjén kerül megrendezésre. A kálozi borverseny április utolsó szombatján kínál remek programot.

Együttes erővel emelik a falu színvonalát

 

Helyiek meséltek lapunknak arról, mi varázsolja el őket nap mint nap Kálozon.

 

Horváth Györgyi családja már generációk óta él Kálozon. Büszke az egész falura, de legnagyobb kincsnek a természetvédelmi területeket tartja. Csodálatos madárvilágát és a vad mocsaras tájat látni kell. Elmondása szerint az itt kapott vizuális élmények visszarepítenek Fekete István világába. A Tüskevár elevenedik meg ezeken a területeken az itt kiránduló embernek. Az itt élők kedvesek és barátságosak. Szerinte aki a városból szeretne kiszakadni, és nyugalomra vágyik, válassza Kálozt lakóhelyéül.

Horváth Györgyi
Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Karácsony András már egy éve a faluban dolgozott, mikor sikerült egy szolgálati lakásba beköltöznie. A költözés után a letelepedés mellett döntött, és az eltelt tizenöt év után már valóban kálozinak tekinti, érzi magát. A munka mellett a szép környezet inspirálta a maradásra. A vizek kedvelőjeként a Sárvíz mente mellett még a belmajori erdők izgalmasak számára. A faluház vezetőjeként a sokféle kisközösségre is nagyon büszke. Sok az alulról jövő kezdeményezés, amit felkarolva a falu színvonalát együttes erővel emelik.

Karácsony András
Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Szabó Gábor születése óta Kálozon él. Az elmúlt időszakban sokan költöztek a faluba, szerinte nem véletlenül. Az emberek kedvesek és barátságosak, a környező falvakkal is komoly baráti kapcsolatokat ápolnak. A civil szervezetek sok színes programmal járulnak hozzá a közösségi léthez. A lovasegyesületen keresztül a borbarátok társaságán át még számos lehetőséget tud ajánlani az ide látogatóknak.

Szabó Gábor
Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában