65. rész

2022.03.12. 11:30

Az én kedves kis falum - Dég

Tudta, hogy a tehenek vizeletéből párolgó ammónia gyógyír a tüdőbajra? Legalábbis a 18–19. században így tartották…

Szanyi-Nagy Judit

A több száz éves tölgyfa helyett ezúttal mi mesélünk a Festetics-kastélyról. Képünkön a főbejáratként használt hátsó homlokzat

Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A település középkori múltjából kevés írásos emlék maradt fenn; egyike ezeknek 1324-re datálható, amikor is a település nevét Deegként említik. A források szerint az Árpád-korban használt, német eredetű személynévből származik. Déget legközelebb 1329-ben említik, amikor is Ozorai András megkapta a községet és környékét, s csaknem egy évszázadon át birtokolta azt. Itt ugrunk egyet: az 1531-es rovásadó jegyzékben nem szerepel Dég neve, valószínűsíthető, hogy Mohács előtt teljesen elnéptelenedett. Mária Terézia úrbéli rendeletét azonban már a helységben is érezték: 1768-ban lépett érvénybe Dégen. A falu 1769-ben indult rohamosabb fejlődésnek, akkor, amikor a Festetics család adásvételi szerződés alapján a község nagyobbik felének birtokába jutott.

 

Innen indul az igazi kalandozás. A manapság is tsz-ként emlegetett, a jelenlegi kastélytól nem messze álló épület volt a grófi család első kastélya, melynek építését a 18. század végére tehetjük. „Ez egy hatalmas udvarral bíró, lakóépületekkel körülvett épülettömb. Ehhez építették a vasrácsos »kóterházat«, az udvarán a deressel. Ez idő alatt készült el az a tágas pincelabirintus (ma a Móri Állami Gazdaság dégi telepének borospincéje – agrártörténeti műemlék), amelyet a ma technikájával sem lenne könnyű elkészíteni” – olvasható a Fáklya Csaba–Verebics Géza által szerkesztett Dég – Honismereti és természetrajzi tanulmányok című, 1984-ben kiadott kötetben az első kastélyról. Ebből az is kiderül, a gazdatiszteknek téglaépület, a jobbágyoknak pedig maguk épített sárkunyhó dukált. Érdekesség, hogy innen eredhet a napjainkban nem túl elegáns „büdös paraszt” kifejezés: ha a sárfalú viskó tetején nem volt kémény, a füst az ajtó felső részén távozott, vagy a légvonat a mennyezetre szerelt csapóajtón át vitte ki a nem túl kellemes füstöt.

Talán nem is gondolnák, de a községben ugyancsak jelen van a minőségi borkultúraForrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Nos, mivel ezek a körülmények zavarták a birtok tulajdonosának nyugalmát, előbb a „kiskastélyt” építtették meg (mely később az 1841 és 1924 között élő Festetics Pál úrlovas istállójaként is szolgált), utána következett az 1800-as évek elején a sokak által ismert Festetics-kastély építtetése. A terveket Pollack Mihály készítette; az építtető Festetics Antal (1764–1853) pedig Toponárt végérvényesen felcserélte Dégért, itt telepedett le. A községre legjellemzőbb épített örökség különlegessége, hogy a jelenleg főbejáratként használt homlokzat valójában a kastély hátsó része – főhomlokzata pedig a mesterséges tóra, a szigetre és az azon található Holland-házra – a köznyelvben Hollandi-házként is emlegetik – néz. (Az évről évre szépülő park létesítése az 1820–30-as években történhetett.)

 

Ez utóbbi vörös téglás épület 1891-ben épült, és svájci tehenek istállójaként szolgált. Egy időben itt kezelték Festetics Pál testvérének, Andornak a feleségét is, mivel úgy tartották, az ammóniadús levegő gyógy­ír a tüdőbajra. Ezt a szigetet – melyen artézi kutat is fúrtak – sokáig csak egy dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, később épült híd hozzá. Hosszú évekre Mezőföldi Tájházként rendezték be.

A történelem viharai természetesen Déget sem kímélték. Területe folyamatosan csökkent – például a sokáig hozzá tartozó Fekete-pusztából létrejött a különálló Mátyásdomb –, 1848-ban és az első világháború idején pedig a férfiak egy része innen is harcolni indult, de a második világégés borzalmait is hónapokon át szenvedte a község lakossága. A Gilányi-hegyen magasló emlékművet, melynek tetején egy kőoroszlán látható, Burján Jenő készítette 1927-ben, a Festetics család és a község lakossága kérésére, a háborús áldozatok emlékére.

Az első világháború dégi áldozatainak emlékére emelt emlékműForrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A kastélyt az 1940-es évek második felében államosították, üdülőként, menekültotthonként és nevelőotthonként is üzemelt annak 1995-ös kiürí­téséig.

 

Ha Dégen jár, érdemes elutaznia még a szőlőhegyre, ahol igazi pincehangulat várja, s ugyanígy megtekintésre érdemes az 1911-ben épült református templom, valamint a szintén Pollack Mihály tervei alapján 1820 környékén megépített Szent Anna-plébániatemplom. A településközpont emlékművekkel teli, az általános iskola pedig a község híres szülöttéről, Kovács Pál orvos, szerkesztő, íróról, az MTA levelező tagjáról emlékezik meg.

 

Ez az életem, nagyon szeretem az embereket!

 

Arra kértük a településen élőket, meséljenek arról, mi köti őket Déghez!

Imre BálintForrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Imre Bálint 1970, vagyis csecsemőkora óta él a településen. A felmenői is dégiek voltak, emellett a gyermeksége, az iskola és a teológiai akadémia elvégzése óta a lelki szolgálat is a faluhoz köti őt. 

– Mindig voltak és vannak olyan csoportok, amelyek akár a hagyományok őrzésében, akár a lelki közösségek megtartásában, összetartásában együtt vannak. Ezek a közösségek ráadásul nemcsak generációról generációra változnak, de egyben képesek a megújulásra is – vallja az esperes.

Tóth Erika és kisfiaForrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

– A szüleim nem tősgyökeres dégiek, de itt alapítottak családot, így ide születtem én is – ezt már Tóth Erika mondja, akinek édesapja a mezőgazdaságban találta meg számításait, így az ő „unszolására” Erika is erre a pályára lépett. 

– Ez az életem, szeretem ezt csinálni. Nagyon szeretem az embereket, igazából gyermekkoromtól kezdve ismerek mindenkit, aki itt dolgozik, aki a településen él – mondja, s hozzáfűzi: – Most már saját családom van, remélem, az én gyermekem is Dégen fogja leélni az életét!

Verebics GézaForrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Verebics Géza 1966-ban érkezett Dégre, 22 éven át tanított, 18 éven át a település polgármestere volt. 

– Valójában a Festetics-kastély és a csodálatos kastélypark miatt maradhattam Dégen. Mivel az 1970-es évek közepén a Holland-ház megmentése volt a feladatunk, ezért megalapítottam a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Körét, hogy agrártörténeti gyűjteményt helyezhessünk el ott – mesélte az egykori elöljáró, aki reméli, a katolikus templom megmentésére is figyelmet tudnak fordítani a szakem­berek.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában