A nemzeti ünnep alkalmából adták át a felújított művelődési házat Bicskén

A március 15-iki ünnep kiváló alkalom volt a 200 millió forintból megújult épület átadójának, hiszen az 1952-től működő művelődési központ Petőfi Sándor nevét viseli, mint annyi meg annyi intézmény szerte az országban. Az építkezés ideje alatt visszafogottan ugyan, de a Fiatalok Háza és a Kultúrkúria adott otthont több eseménynek és kiállításnak Bicskén, ahogy a járvány szorítása engedte. A polgármester asszony beszámolt róla, hogy technikailag és műszakilag teljesen megújult a kultúrház, ahogyan azt a 21. század nézői igénylik. Az íves nagy ajtón belépőket a tágas első tér letisztult formájával fogadja, s irányítja a színházterem felé, mutatta be Takács József művelődésiház-igazgató az épület belsejét. Világítás, fűtés, hangosítás, a tágas színpad berendezése – mind-mind új lettek. A költségek európai uniós, nemzeti és önkormányzati forrásból tevődnek össze, a város jelentős összeggel támogatta a járási központ számára is jelentős kulturális és közösségi tér korszakos megújítását. 

A külsőre igen szép, patinás ház őrzi hajdani építtetőjének, s a kor ízlésének jegyeit, amelyek szerencsére megmaradtak 1929-es építése óta. Kiss József modern és elegáns vendéglőt emelt a város közepén, később Kutrik József vásárolta meg tőle, amit az ismert szomorú államosítás követett. Végül 1952-ben lett művelődési ház, s ez némiképp gyógyír volt a diktatúra idején, mert legalább a közösséget és a kultúrát szolgálta. A turulmadár persze nem maradhatott, de a rendszerváltás után azonnal „visszahelyezték” a régi mintájára Várady Sándor alkotását, mert a régit nem lelték fel. A hatalmas, íves ablakok, a saroképület a maga vidéki eleganciájával és egyszerűségével éke a városközpontnak. 

A Bicskei Fúvószenekar térzenéje és a Petőfi Művelődési Központ újraavatását és három felekezet szentelése után bent felemelő március 15-iki ünnepségen vették birtokba a házat. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos megemlékezett a dicső elődökről, s emlékeztetett: az 1848-as forradalom és szabadságharc legkedvesebb és mélyen tisztelt ünnepe a magyarságnak, rendszereken átívelőn. Több, mint egyszerű jelkép, inkább erős szimbólum a nemzeti alapértékek megtartó erejével. Ma is a bátrak példájából töltekezünk, a szabadságvágy belső hatóerejét nem feledhetjük demokrácia idején sem. 

A szomszédos háború árnyékában az elődök sorsjobbító cselekedeteit idézzük magunkban az ünnep idején, intette főként a fiatalokat. Röviden utalt az aktuálpolitikai vonatkozásokra a képviselő, hangsúlyozván az elért eredményeket, s azok védelmét. A Csokonai Vitéz Általános Iskola diákjai ünnepi műsora a fúvós zenekarral közösen emelte magasra az ünnepi hangulatot. Mindenki kitűnően szerepelt - Horváth Rebeka éneke, Szakács Kristóf néptánca, Pintér Gergő és Németh Szabolcs elmélyült versmondása a színvonalas műsorból is kiemelkedett. Az ünnepséget követően a Kossuth-szobornál helyezték el az emlékezés koszorúit.