Pátka érdeke másodlagos

– Nem kell szakembernek lenni, hogy tudjuk, ha 3 méter 70 centis szinttel indulunk neki a nyárnak, ami olyan lesz, mint tavaly, bajok lesznek. Csapadékra hiába számítunk, a tározó olyan állapotban van, hogy már most katasztrófa sújtotta területnek lehet nyilvánítani. Annyi vizet veszített, hogy sok a száraz rész: a 312 hektárhoz képest meg sem tippelem, mekkora a jelenlegi víz. Ráadásul több ezer liba ürüléke is a vizet szennyezte hónapokig. A tározóban vermelt halak voltak, ezekről leengedték a vizet, pedig jég alól tilos vizet engedni. Ez, úgy tudom, törvényellenes – vélekedett olvasónk.

Nagy Zoltán hozzátette: a sok pénz, amit telepítésre költöttünk, elveszhet, ha megtörténik a halpusztulás, a madaraknak pedig a sekély vízben beleakad a lábuk a horgász szerelékbe.

– Helyes, hogy a Velencei-tavat meg akarjuk menteni, kell is, ez nagyon fontos. De egy tározó nem arra szolgál, hogy „kipucoljuk” belőle a vizet, aztán várjunk 15 évet arra, hogy ismét legyen víz. Mindenkinek van otthon kamrája: ha hétfőn, kedden kieszünk mindent, mi marad a hét végére?

A Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége a víz horgászati hasznosítója, a társadalmi elnök, Nagy Attila is aggódik: – Féltjük a halállományt. A Zámolyi-víztározó leeresztése során borzasztó mennyiségű kiskárászt kaptunk, ez olyan kopoltyúterhelés, amely normál helyzetben is sok volna. Ha bekövetkezik egy biológiai katasztrófa, a kármentesítést meg tudjuk tenni, de óriási csapás lenne. A szempontokat ma felülírja a Velencei-tó vízügyi helyzete, de megfontolandó, hogy az a víz, ami nem nagyon segít a tavon, segítene Pátkán. De tudjuk, nem lehet tökéletes döntést hozni, amivel sem itt, sem ott nem okozunk kárt. Értem, hogy a nincsből nem lehet adni.

Megküldtük kérdéseinket a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részére. Azt írták, hogy „hómentes, száraz teleken korábban is nagy számban teleltek vadlibák a Pátkai-tározónál, ebből adódó vízminőségi problémákról nincs tudomásunk.” Mint ahogyan olyan törvényről sincs, amely tiltaná a jég alól való vízeresztést. Az igazgatósághoz eddig sem hal-, sem madárpusztulásról nem érkezett bejelentés. Megkérdeztük, szakmai szempontból milyen érvekkel lehet alátámasztani a tározó eresztését?

„A Velencei-tó jelenleg is folyamatban lévő vízpótlása a Velencei-tó és tározóinak együttes üzemeltetési szabályzata alapján történik, az alábbiak szerint: a tározók alapvető rendeltetése a Velencei-tó vízszintszabályozása, minden más érdek másodlagos és alárendelt a tó vízszintszabályozásának. A Velencei-tó vízállásának az előírt minimum felett történő tartása érdekében a tározó zsilipjének megnyitásával vízpótlást kell végezni. A vízpótlást elsődlegesen a tározó(k) minimális üzemi vízszint feletti hasznos vízkészletéből kell megoldani. A tározó minimális üzemi vízszintje alatti vízkészlet – ökológiai okok miatt – a tározóban kell maradjon, ezért a tározó minimális üzemvízszint alatti térfogata a Velencei-tó vízszintjének szabályozásához nem vehető figyelembe. Továbbá a Pátkai-tározó üzemeltetési szabályzatának 3. pontja szerint: »A Pátkai-tározó minimális üzemvízszint (370 cm) feletti vízkészlete a Velencei- tó vízszintszabályozásának van alárendelve«, tehát rendeltetésszerűen felhasználható a Velencei-tó vízpótlására.”

Az igazgatóság Szilágyi Ferenc címzetes egyetemi tanár szakvéleményére hivatkozik, „mely választ ad a lehetséges vízpótlás idejének, módjának, minőségének meghatározására. E szakértői vélemény keretében megállapítást nyert, hogy a tározó vize megfelelő ellenőrzés mellett beengedhető a Velencei-tóba. A Pátkai-tározó vízszintjét az érdekeltekkel (HOFESZ, DINPI) egyeztetett ütemterv szerint 370 cm vízállásig, azaz a minimális üzemvízszintig tervezzük leengedni, így a tározó az ütemezés szerint nem kerül teljes leürítésre. A tározó jelenlegi vízállása (2022. 02. 08. 7:00) 407 cm. A vízeresztés hatására a vízálláscsökkenés mértéke a mostani ütemében napi ~2 cm.”

Rákérdeztünk, hogy a kialakult helyzetet miként lehet orvosolni.

„A tározók teljes leürítése utáni feltöltés akkor kezdhető el, ha a Velencei-tó vízszintje a szabályozási tartományban van és a vízállás emelkedő, a tározóterek kaszálása és az egyéb növénykezelési munkák elvégzésre kerültek, és a tározók medrének teljes tisztítása megtörtént. A feltöltést a Pátkai-tározóval kell kezdeni. A Zámolyi-tározó töltése akkor kezdhető meg, ha a Pátkai-tározó már legalább a minimális üzemi vízszintig föltelt. Természetesen a kialakult helyzet megváltozásában a vízgyűjtő területre hulló csapadékok szerepe kiemelkedő.”

Jegyzet

Baloldali zöldség

A Greenpeace most Székesfehérvár belvárosát választotta, hogy felhívja a figyelmet arra, szerintük a kormány „számtalan” (vannak elegen, meg sem tudták számolni?) természet- és éghajlatromboló dolgot tett. Tudjuk, hogy az ellenzék és annak sajtója az aszályos időjárást is megpróbálta már Orbán Viktor nyakába varrni a Velencei-tó mostani vízhiányos állapotának kapcsán, ami egyébként egyrészt teljesen természetes folyamat, másrészt sok évtizedes beavatkozások eredménye, de most kiderült, az éghajlatváltozás összes negatív hatása a Fidesz-KDNP sara. A Greenpeace tehát jó korán beszállt a magyar választási kampányba, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen pontosan tudtuk, a Soros-szervezetek legfontosabb célja maradt megbuktatni azt a kormányt, amely a nemzeti és keresztény elvek mentén politizál és a magyar emberek érdekében hozza meg döntéseit. Az úgynevezett nyílt társadalom elveit magáénak valló, a klímavédelmet politikai ostorként használó ernyőszervezet például a Green10, amelynek soraiban találjuk a koronázóvárosban kampányoló Greenpeace-t is. Persze nem most kezdték: magyarországi szervezetük már 2017-ben tüntetést szervezett a felsőoktatási és civiltörvény módosítása ellen. Nem más ez, mint szakmainak álcázott politikai manipuláció, korábban arra gyűjtöttek híveket maguk köré, hogy a kormány számon kérhető garanciákkal biztosítsa: a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes nagy tavaink, a Balaton, a Fertő-tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei-tó nem esnek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak. Tudjuk, hogy ezt mennyire tette meg (a Greenpeace mostani nagy barátja) Gyurcsány Fletó kormánya annak idején, nem lehet elfelejteni a Sukoró mellé tervezett gigantikus kaszinóberuházást, amit szerencsére annyira arcátlanul akartak nyélbe ütni, hogy meg lehetett akadályozni. Látszólag a Greenpeace ezt elfelejtette, ugyanis büszkén hirdetik, hogy olyan „komoly” országgyűlési képviselőjelöltek írták már alá petíciójukat, mint a Párbeszéd, az LMP, a Momentum összes jelöltje mellett tizenegy jobbikos, tizenegy MSZP-s, valamint hat DK-s jelölt. Azaz még csak kísérletet sem tesznek rá, hogy zöldnek, civilnek álcázzák mostani kampányukat, amely egyrészt bosszantó, hiszen a magyar emberek érdekeire hivatkoznak olyan politikusokkal a hátuk mögött, akik nyíltan a brüsszeli hatalmi elit és a multinacionális csoportok érdekében dolgoznak. Másrészt híján van a hitelességnek is. Egy van nekik: pénzük bohóckodni.