Mire számíthat Magyarország?

2022.02.18. 11:30

Orosz-ukrán feszültség magyar szemmel - a biztonságpolitikai szakértő válaszolt a pátkai előadáson

S. Töttő Rita

Georg Spöttle pátkai előadásán

Forrás: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Georg Spöttle pátkai előadásán

Forras: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Nézőpont Intézet elemzője tartott előadást a pátkai református egyházközség épületében csütörtökön késő délután. Az előadást követően a hallgatóság soraiból érkezett kérdés: mire számíthat Magyarország az orosz-ukrán feszültség fokozódása esetén akkor, ha a Fidesz kormányoz tovább a választások után és akkor, ha az ellenzék kerül hatalomra - és például Fekete-Győr András megjegyzése érvényesül, amely szerint fegyvereket küldenek Ukrajnának segítségül, ha szükséges. A biztonságpolitikai szakértő első körben leszögezte: valószínűleg ha a második forgatókönyv valósulna meg, „nem kapnánk ilyen olcsón gázt” – fogalmazott, merthogy - emelte ki -, a gáz mint energiahordozó, az egyik fő kérdés az ukrán-orosz konfliktusban számos európai állam számára.  Magyarországon kívül például még Németországnak is fontos, ahol a fosszilis energiahordozók 55 százalékát az Oroszországtól vásárolt kőolaj és a földgáz teszi ki. Nem mellesleg Németország stratégiai készlete is lecsökkent 30 százalékra, amely körülbelül 10 napos adagot jelent.

 

A szakértő úgy fogalmazott: az ukrán orosz konfliktusban Orbán Viktor volt a jégtörő, utána érkeztek a „többiek”, a németek után becsatlakoztak a béketárgyalásokba a törökök is – hiszen, ha kimarad az Oroszországból érkező gáz, az ipari termelésük is veszélybe kerül. A konfliktusban álló felek békéje tehát számos ország számára fontos – mostanra azonban, vélekedik a biztonságpolitikai szakértő, enyhült vagy legalábbis enyhülni látszik a feszültség, visszavonták az oroszok a csapataikat Fehéroroszországba.

 

A szakértő szerint népszavazást kellene kiírni Kelet-Ukrajnában, megkérdezve az embereket, hová szeretnének tartozni: ám mivel ezen a területen az emberek 90 százaléka szerinte orosznak vallja magát, oroszul beszélnek, érzelmileg Oroszországhoz kötődnek, ezért borítékolható lenne az eredmény. Ez nem érdeke tehát Ukrajnának. „Ezt a helyzetet előbb-utóbb mégis kezelni kell valahogy, hiszen állóháború van” – mondta Spöttle, aki úgy véli, azzal, hogy Oroszország már elismert két, a szakadár csoportok vezetésével frissen alakult népköztársaságot, már tett egy lépést. „Kérdés, mit lép Ukrajna - ha esetleg autonómiát ad ezeknek a szakadár részeknek, jó lépés lehetne”. A labda tehát, a biztonságpolitikai szakember szerint náluk van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában