60. rész

2022.02.05. 11:30

Az én kedves kis falum - Tordas

Székesfehérvárról Budapestre autózva az M7-es martonvásári leágazójától néhány kilométer és két nagy kanyar után Tordas egyik legszebb és talán legrégebbi utcáján találjuk magunkat, mely a Szent László-patakkal párhuzamosan fut.

Borsányi Bea

A Sajnovics-kastélyt sorsára hagyta tulajdonosa, pedig Tordas legszebb és legvonzóbb látványossága lehetne

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A ma már kétezer főt is meghaladó lélekszámú település korai történetéről kevés írásos dokumentum maradt fent, de régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a terület már a bronzkorban is lakott volt. Előbb kelták lakták, majd a római Pannonia provincia részévé vált. A Tordasra vonatkozó első ismert írásos utalás 1270-ből való. Ebben az időben a Thordos néven említett település birtokosa a Nyulak-szigeti (ma: Margit-sziget) domonkos rendi apácakolostor volt. A település aztán az évszázadok folyamán számos birtokos kezében megfordult, akik közül a Sajnovicsok, a Batthyányiak és a Dreher család az ismertebbek. A török hódoltság idején Tordas, ellentétben számos más településsel, nem néptelenedett el, sőt a 16. században viszonylagos fejlődésnek indult. Lakói csak később, a 15 éves háború idején hagyták el a falut, amelyet a törökök kiűzése után telepítettek újra. Tordasra a Rákóczi-szabadságharcot követően Sajnovics Mátyás hozott a felvidéki vármegyékből evangélikus vallású telepeseket. Az új falu a régitől odébb épült fel. A betelepülők 1713-ban hozták létre a tordasi evangélikus egyházközséget, és emeltek maguknak templomot, amely ma is áll. A tótok emlékét őrzi a tájház is, amelyet régi tót parasztházak mintájára terveztek meg, és újonnan építettek fel, mivel a kilencvenes évekre a községből eltűntek az eredeti házak. 

Az 1878-ban készült Cifra híd a Szent László-patak felettForrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Ma is látható viszont a Hangya Szövetkezet több épülete. 1938-ban Tordast választották ki, hogy dán mintára az ország első Hangya Szövetkezeti mintafaluja legyen. A szövetkezet építette a falu majdnem mindegyik, ma is működő középületét – a kultúrházat, a vendéglőt, a Fajtakísérleti Állomást, az orvosi rendelőt, a posta és a tornaterem épületét is. A mintafalu megvalósítását a háború keresztülhúzta, de a Hangya felirat a művelődési házon ma is megvan, előtte pedig ott áll Balogh Elemérnek, a Hangya egykori ügyvezető igazgatójának, később elnökének szobra. A szövetkezet hívására érkezett Tordasra, majd lett a mintafalu igazgatója Cseh Tamás, zeneszerző, énekes és előadóművész édesapja is. A család 1956-ig élt a faluban. Ugyancsak a szövetkezeti időkben emelték a község másik híres szülöttének, Sajnovics János csillagász, matematikusnak az emlékére a kastély és a katolikus templom közelében a díszkutat és a szobrot. 

A Hangya Szövetkezet egykori központja ma kultúrházként működikForrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A kastély, amely mára leromlott állapotba került, de amelyet olvasóink így is Tordas legjellegzetesebb épített örökségének választottak, sajnos nem látogatható. Pedig szép és érdekes színfoltja lehetne a településnek. Feltehetően Sajnovics Mátyás építtette a 17–18. század fordulóján. A család férfiágának kihalása után, 1875-ben Dreher Antal vásárolta meg. Ekkor kapta az épület a ma is látható romantikus és eklektikus formákat, valamint a Tudor-kor formaelemeit felhasználó külső képét. Legillusztrisabb vendége az 1930-as években György walesi herceg volt, aki később VI. György néven uralkodott Angliában. A II. világháború után az épületben előbb úttörőtábor volt, majd az Aranycsapat edzőtáborát alakították ki. 1958-tól a Fővárosi Tanács szociális otthonaként működött, az épület jelenleg is a főváros tulajdonában áll, bár évtizedek óta üres (a cikk írásának időpontjában területén éppen filmforgatás zajlott). Az elmúlt években többször is megpróbálták eladni, de vevő eddig nem akadt rá. Vélhetően nem a vételi ár, inkább a felújítás költségei riasztóak. 

 

Lássuk meg a lakóhelyünk szépségeit!

 

Lapunk ezúttal is megkért három embert arra, mondja el, miért szeret ebben a faluban élni.

Téglás LajosForrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Az Erdélyben, székely családban született Téglás Lajos 30 éve költözött Magyarországra, 28 éve él Tordason. A faluban elsőként egy 120 éves parasztházba szeretett bele, amit meg is vásárolt. Innen járt a közeli fővárosba naponta dolgozni. Szereti a tordasi embereket, akik becsülik, tisztelik, segítik egymást, és szívesen időznek egymás társaságában, beszélgetnek, poharazgatnak.

Szakmáry ZoltánForrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Szakmáry Zoltán Budapesten született és nőtt fel, de mindig távol állt tőle a nagyvárosi lét. Amikor kiköltözött barátai Tordasra hívták látogatóba, megragadta a falu hangulata, a tágas telkek, a szépen rendezett főutca, a tiszta levegő. Gyakorlott túrázóként különösen szereti, bármerre elindulhat, minden kiránduláson újabb szépségeket lehet felfedezni, és akár őzekkel, vaddisznóval is összefuthat az ember. 

Milichovszkiné Szalai IlonaForrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Milichovszkiné Szalai Ilona több mint négy évtizede, pályakezdő óvónőként került Tordasra. Pályája során sok nagyszerű emberrel találkozott, akiktől megismerte a község múltját, és nekik köszönhetően részese lehet a jelennek. Úgy véli, az ősök gyönyörű helyet választottak. – A legfontosabb az életben, hogy ahol élünk, annak a csodáit lássuk meg, és ha messzire megyünk, legyenek gyökereink – fogalmazott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában