Rákay Phillip Gárdonyban: megmaradásunk a tét

- Megígértem, folytatjuk: 2022-ben is KultFészek! – köszöntötte Hornok Róbert, a Velencei-tavi Sportért és Kultúráért Egyesület elnöke és a talkshow főszervezője csütörtök este a gárdonyi Nemzedékek Házában a vendégeket, ahol ezúttal Rákay Philip „patrióta, kommunikációs- és médiaszakember, producer” volt a beszélgetés vendége.

Éger L. László kérdezte az esten a vendéget, aki az elmúlt hónapok személyeskedő gyűlöletkampányáról szólt elsőként, amely az ellenzék soraiból érzékelhető az országgyűlési választások közeledtével. Rákay rámutatott: ma Magyarországon még mindig van egy olyan rendkívül agresszív – reméli, hogy – kisebbség, amely nem bírja „sem lenyelni, sem kiköpni”, hogy valaki a hazáját a szó legnemesebb értelmében szereti, patrióta, kiáll érte, aggódik azért, lesz-e egyáltalán hazánk. Pedig – hangsúlyozta a vendég -, ez lesz a mostani választás valódi tétje. Ma „divat gyűlölködni”, de vajon miért? – tette fel a költői kérdést az est házigazdája.

Évszázadok jönnek-mennek, az emberi alaptípusok maradnak

– Millió történelmi példa van arra, hogy van egy embertípus, amely folyamatosan szembe megy a normalitással. Ez mindig is így volt: voltak árulók és voltak hazafiak. Nem kell messzire menni, ha már itt vagyunk Gárdonyban: nézzük meg az Egri csillagokat. Az, hogy mások a jelmezek, mások a problémák és konfliktusok, attól még pont ugyanarról beszélünk, hiszen pont ugyanolyanok vagyunk, mint régen. Más a világ, más befolyásol minket, de attól még az alap maradt. Shakespeare is azért klasszikus, mert az emberi alaptípusokat jeleníti meg – emelte ki a kommunikációs szakember, aki a mai jelenségek hatásai felé mutatva mondta: - S mindeközben van egy „nyílt társadalomnak” becézgetett „ön- és közveszélyes elmebaj”, ami azt mondja: nem kell, hogy magyar legyél, nem kell, hogy holland legyél, nem kell, hogy német legyél! Azt üzeni, oldódjunk fel a ’multikulti’ olvasztótégelyében, s akkor mindenkinek jó lesz! Nem kell a nemzetekkel foglalkozni… Mindenki érezze jól magát, élj a mának, éljünk együtt a bevándorlókkal, hígítsuk fel mindazt, ami eddig Európa volt… De vajon belegondolnak-e az emberek abba, hogy mi az érdek e mögött az üzenet mögött? – kérdezte Rákay, válaszolva is rá: a globalista pénzpiacok, tehetős családok hálózatainak befolyása ez, amely a történelem zsákutcájába vezeti az embereket – „irdatlan nagy pénzek reményében”.

Miért lesznek hálásak a migránsok a baloldalnak?

Majd körvonalazta: a század végére 80-100 millióval kevesebb európai lesz Európában – amire a magyar kormány az elmúlt 12 évben próbált reagálni a családtámogatási rendszer kiépítésével.

- Ezért lesznek majd hálásak a migránsok a baloldali pártoknak a beengedésükért – fogalmazott Rákay, majd rámutatott: akiknek az első generációi majd mindezt kiváltják a szavazataikkal – egészen addig, amíg megalapítják a saját pártjaikat. Ez már nincs messze: – A bécsi alsó tagozatos általános iskolákban mára eljutottunk oda, hogy már több muszlim diák van, mint nem az – mondta Rákay, hozzátéve: erre reagálnak – nem csak az európai jobboldali mozgalmak, de - az átlagemberek is. A Századvég európai szintű, reprezentatív kutatását említette, melyben 30 ezer embert kérdeztek meg arról, az unió területéről – illetve Svájc és Anglia területéről is -, hogy elsősorban svédnek, hollandnak, németnek vagy éppen európainak vallja-e magát? Az emberek nagy többsége elsősorban a saját nemzetéhez tartozónak vallotta magát, derült ki. A kérdésre pedig, hogy a családokat vagy a bevándorlókat támogatná-e – az emberek többsége úgy válaszolt, ahogy itt a magyarországi emberek többsége is gondolja: a családokat. – Az emberek ugyanis nem hülyék – mondta.

Majd megpróbálta nem egy kalap alá venni az egész magyarországi szociáldemokrata baloldali értelmiséget – „tisztelet a kivételnek”, mondta, „akikben azért valamiféle értékelvűség még tapasztalható” - hozzátéve, hogy azért napjainkban a „kisszerű, bumfordi, nem kreatív, kizárólag destruktív megnyilvánulás a jellemző részükről, s „nem tudják elviselni, hogy mi pont az ellenkezőjét csináljuk”.

A balliberális homokozóban

Rákay a Hír tv egyik megalapítójaként médiatörténeti pillanatnak nevezte az akkori változások kezdetét, ám azóta újabb óriási változások történtek, hiszen az emberek java ma már a közösségi oldalakról szerzi az információit. – Másfél évvel ezelőttig komoly elmaradásunk volt ezen a téren. Másfél éve azonban Gyurcsány megnyilvánulása kapcsán „borult el az agyam”, amikor azt mondta, „földönfutóvá teszünk benneteket”. S noha ezt elsősorban Vidnyánszky-nak szánta, persze magunkra vettük. 5 év közéleti némaság után döntöttem amellett, hogy be kell mennünk a „balos homokozóba”, elindítottam a Facebook oldalamat – emlékezik vissza. S hogy ez mennyire fontos lépés volt, jól mutatják a számok: a legnézettebb videóját 1 millió 700 ezren nézték meg, úgy, hogy közben egy Hír tv-s főműsoridőben 80-100 ezren ülnek a készülék előtt. A legolvasottabb posztja 750 ezer emberhez jutott el, úgy hogy a nyomtatott sajtó ma párezres példányszámban jelenik meg. – Mára felépítettük a Megafont – amit egyébként magam támogatok, nem én kapom tőle a pénzt -, bementünk a balliberális homokozóba, s elvettük a homokozólapátjukat, felrúgtuk a váraikat. Ettől idegesek. Nem értünk a munka végére, de erre nincs reális válaszuk.

A választások tétje: multikulturális olvasztótégely vagy megmaradni magyarnak, európainak?

A választások tétje pedig az, hogy ha egyszer beengedjük a migránsokat, akkor már nem lehet visszafordítani a folyamatot. – A tét tehát az, hogy megmarad-e a hazánk annak, amilyennek szeretjük. Megmarad-e a nyelvünk, egyedülálló kultúránk, történelmünk. Ezek nem patetikus húrok, mert a kimenetel az lesz, hogy felolvadunk a multikulturális olvasztótégelyben.

Balhé a Petőfi-film körül: mire költi a támogatást?

Majd megemlítette a most készülő filmjét, amely kapcsán „balhé” bontakozott ki a napokban: - Kiadta a Nemzeti Filmintézet a hírt, mely szerint megszavazta a döntőbizottság, hogy „Most vagy soha” címmel Rákay Phillip – mert hát ugye ez volt ebben a fő baj – 4 és fél milliárd forint támogatást kapott a projektjére. Az is nagy bajuk, hogy egyetlen cégemben sem találnak egyetlen állami forintot sem, de most a fő gond az összeg volt – mutatott rá, majd elárulta, mire költik ezt a pénzt: - Megépítjük minden idők egyik legnagyobb díszletvárosát, amely 30 évig ott marad az állam tulajdonában. S amikor jönnek a külföldi produkciók, s 19. századi városban akarnak forgatni, minimális átalakítással megtehetik ezt itt – akár Párizst, Berlint, Prágát, Bécset, Budapestet szeretnék viszontlátni. Emellett monumentális produkció lesz ez, amely jövőre, a Petőfi emlékévre készül el: 200 beszélő szereplővel, több ezer statisztával, 6 ezer kosztümmel, mintha visszacsöppennénk 1848-ba. Egyébként 24 óra történetét meséljük el, bemutatva, hogy 1848. március 14-e este 7 óra és 15-e este 7 óra között mit csináltak a márciusi ifjak. Óriási vállalásnak ígérkezik, április második felében megkezdődnek a forgatások.

Kiderült, még egy nagy produkcióval készül a producer: az Aranybulla emlékévhez igazodva egy négyrészes dramatizált dokumentumfilmet készít, történészek megszólaltatásával, grandiózus csatajelenetekkel. – Pont azért, hogy majd a gyerekek, ha megnéznek egy ilyet az iskolában, akkor lássák, mi volt a magyar történelemben – tette hozzá, ígérve, hogy ez utóbbi idén őszre elkészül.