Peischli és sváb véres hurka is készült Etyeken

Nem találtam olyan embert szombaton Etyeken, aki meg tudta volna mondani, mióta tartják a közös falusi disznóvágást, ám az biztos, hogy szinte mindenki várja. Idén is így volt ez, ami abból is látszott, hogy már délelőtt 10 órakor tányérral a kezükben várták többen is, mikor készül el a Peischli (szalontüdő). Ebből kétféle is készült, egy „vegyes”, amit az alkalmi szakácsné a vértesboglári és az etyeki receptből ötvözött. Került bele többfajta belsőség, különböző húsok, csont, házilag befőzött paradicsomlé, paprika, babérlevél. A végén staubolta, azaz egy kis liszttel megszórta, majd hozzáadta a májat, amivel már csak egyet rottyant, és zárásként jöhetett egy pici ecet. Ehhez képest az etyeki savanyúpörköltbe nem kerül mirigy, tejföllel habarják be a végén, s ecet helyett mustárt adnak hozzá. Hogy finom lett, ahhoz kétség sem fér – 11 órakor már csak az üres fazekak maradtak. 

Idén két, közel 130 kilogrammos disznót vágtak, amit a látogatóközpont előtt dolgoztak fel dolgos asszonyok és férfiak, s mivel jól szervezetten haladt a munka, így röviddel 10 óra után már a betöltött kolbászszálakat tekerték kisebb darabokra, amiket aztán vacsorára sütöttek ki. Került mellé sváb véres hurka – amibe rizs helyett zsemlekockát tesznek –, pecsenye, és persze nem maradt el az orjaleves sem. Köretként hagymás tört krumplit és párolt káposztát kínáltak. 

A disznóvágás kapcsán Zólyomi Tamás polgármester kiemelte a hagyományok megőrzésének és továbbadásának fontosságát, hiszen az a közösség, amelyiknek nincsenek gyökerei, nem tud haladni. A polgármester azt is elárulta, ennek jegyében hamarosan felélesztik a sváb kórust és a zenekart, amiből korábban több is létezett a településen.