Frissen Fejérből

2022.01.17. 17:30

Fehérvár polgármestere szerint a Seuso-kincsnek legkevésbé Budapesthez van köze

Felhasználva a lehetőséget, a Fehérvári vagyok! közösségi csoport fórumán tettük fel a kérdést Cser-Palkovics Andrásnak, véleménye szerint hol lenne a Seuso-kincs végleges kiállítási helye.

Tóth Sándor

A szabadbattyáni épület vagy palota jelentőségét mutatja, hogy ilyen padlófűtésből többet is feltárt Nádorfi Gabriella

Forrás: Archív (Illisz Attila)

A szabadbattyáni épület vagy palota jelentőségét mutatja, hogy ilyen padlófűtésből többet is feltárt Nádorfi Gabriella

Forras: Archív (Illisz Attila)

A Szent István Király Múzeum vezető régésze, Nádorfi Gabriella által folytatott, de 2006-ban anyagi támogatás hiányában leállt feltárások óta, azaz immár 16 éve a feltárt hely méltatlan állapotban található. Gaz fedi a területet, ahol felhalmozott töredékek és felkupacolt föld láthatók, valamint málladozó pillérkövek az eddigi ásatás után visszatakart romok felett. Sem az ásatás folytatásáról, sem a római kori régészeti emlékhely bemutatásáról nem esik szó mostanság.

 

Hasonló helyzetben volt annak a római kori villának a romterülete, amelynek feltárását és bemutatását fontosnak tartotta az olaszországi San Giacomo degli Schiavoni polgármestere, Costanzo Della Porta. A nemrég megnyílt régészeti park is bizonyítja, milyen eredménye lehet a helyi összefogásnak. 

Sok székesfehérvári és Fejér megyei tagja van a Seuso-kincs közösségi csoportnak, s mindig jelentős visszhangja van azoknak a közléseknek, amelyek a Seuso-kinccsel is összefüggésbe hozott, Székesfehérvártól csupán pár kilométerre található szabadbattyáni római kori régészeti területtel kapcsolatosak. Cser-Palkovics András polgármestertől arról érdeklődtünk, gondolt-e arra, hogy a Szent István Király Múzeummal és a környező települések polgármestereivel összefogva élére áll a Székesfehérvárhoz közeli, szabadbattyáni római kori régészeti terület teljes feltárása és méltó bemutatása patronálásának. 

– Két részre bontanám a választ: az egyik a Seuso-kincs, a másik a szabadbattyáni terület. Az elképzelésem megegyezik Nádorfi Gabriella szakmailag nyilván sokkal jobban alátámasztott jövőképével vagy a múzeumunknak ebben a tárgykörben kialakított jövőképével. Fontos kérdés, hogy amíg a szabadbattyáni feltárások zajlanak, addig hol van a Seuso-kincs. Nagyon örültem, hogy a kincs kétszeri bemutatására itt, Székesfehérváron sor kerülhetett. Mind a két kiállítás nagyon nagy látogatottságot élvezett, mind a fehérváriakat, mind a Fehérvár környékieket és a turistákat is megmozgatta ez a gyönyörű gyűjtemény. Nagy öröm, hogy visszakerült a magyar állam tulajdonába – hangzott el a polgármestertől. 

Gondolatát folytatva arról is beszélt, hogy a kincsnek a szabadbattyáni feltárások befejezése előtti és utáni kiállítási helyét hol képzeli el. 

– Hosszabb távon is el tudnám képzelni, hogy az első időszakban Székesfehérváron kerülne elhelyezésre, bemutatásra, és amikor a szabadbattyáni feltárás eljut odáig, hogy ott akár valamilyen régészeti parkot ki lehetne alakítani, mint például akár a Gorsium, az lehetőséget adna, hogy ezek a tárgyak oda kerüljenek majd egyszer vissza, ahová igazán tartoztak. Ez még nem is Fehérvár, hanem az a bizonyos szabadbattyáni feltárási terület. Ez a mi elképzelésünk, e tekintetben egyébként történtek is lépések, bízom benne, hogy meghallgatásra találnak. Az egyik már meghallgatásra talált, mivel a Szent István Király Múzeum székesfehérvári főépülete, az egykori Rendház, gyakorlatilag már elkészült, az új épületrész pedig heteken belül befejeződik. 

– A múzeum épülete mind elhelyezkedésében, megjelenésében, mind az összes, biztonsági előíráshoz kapcsolódó eszközparkjában tudja azt, ahol egy olyan értékes gyűjteményt befogadhatnak, mint a Seuso-kincs. E kincseknek semmi köze nincsen Budapesthez, annál több köze van Fejér megyéhez. Szerintem ezt Székesfehérváron kellene kiállítani, és amikor a szabadbattyáni ásatások befejeződnek, s ott kialakul valamilyen elképzelés és jövőkép, érdemes lenne meggondolni, hogy ott kialakítható-e egy olyan, méltó helyszín, ahová hazatérhetnének a kincsek – fogalmazott Cser-Palkovics András. 

Szerinte ezáltal Szabadbattyán és környezete tekintetében egy turisztikai lehetőség is létrejönne: – Így járnánk el helyesen: ahogy mi joggal mondjuk, hogy nem kell mindennek Budapesten lennie, ha az országot tekintjük, ugyanúgy igaz, nem kell mindennek a megyeszékhelyen lennie. Lehet, Szabadbattyánban kellene, hogy a Seuso-kincs hosszú távra elhelyezésre kerüljön. Ezért mondom, két lépcsőben érdemes ezen gondolkodni. 

Hasonló véleménnyel volt a kérdésben még 2021 nyarának végén Vargha Tamás ország­gyűlési képviselő, aki egy, a Rendház felújításáról forgatott videóban tett említést arról, hogy Székesfehérvár ezt a múzeumot szeretné később a Seuso-kincs végleges kiállítási helyének, s erről a tervről, amihez szövetségest is találtak, a továbbiakban sem mondtak le.

Frissen Fejérből

A dosszié további cikkei
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában