2022.01.19. 07:00
Egy Árpád-kori és egy római kori település nyomaira bukkantak Mánynál
Az autóutak építése, az autópályák bővítése régészeti feltárások szívesen vett kötelességét rója a fehérvári múzeum szakembereire. Kiss Alexandra régész ismertette lapunkkal az M1-beruházás legfrissebb Fejér megyei régészeti eredményeit.
Néhány nappal ezelőtt írtunk az M100-as autóút építését megelőző ásatásokról. Az őskortól kezdve az Árpád-korig megannyi érdekességet találtak ott a Szent István Király Múzeum régészei. Mai cikkünkben a szintén Mány, illetve Bicske környéki, az M1-eshez kapcsolódó ásatásról számolunk be. E projekt során egy Árpád-kori és egy római kori település nyomaira bukkantak a szakemberek. Képünkön: Rechner Balázs régésztechnikus egy bicskei szondánál. Kiss Alexandra ásatásvezető régésszel beszélgettünk.
Forrás: Majer Tamás / Fejér Megyei Hírlap
– 2021 novemberében megkezdődtek a próbafeltárások Bicske és Mány térségében, az M1-bővítés és az M100-as autóút építéséhez kapcsolódó beruházások kapcsán. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. jogutódjának, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének megbízásából a Szent István Király Múzeum munkatársai nagy erőkkel dolgoznak – adta közre január 18-án a múzeum Régészeti Örökségvédelmi és Tudományos Osztálya.
Nos, lapunk már néhány nappal ezelőtt beszámolt az M100-as autóút építését megelőző ásatásokról. Kovács Ágnes, Líbor Csilla és Szücsi Frigyes régészek beszéltek a leletekről. Az őskortól kezdve az Árpád-korig megannyi érdekességet sikerült találniuk. Jelen cikkünkben a másik, az M1-eshez kapcsolódó ásatásról írunk; szintén Mány környékéről jelentkezünk. Itt január elején végeztek a próbafeltárásokkal. Várhatóan tavasszal újrakezdik: több helyen is teljes területű feltárás indokolt.
– Az M1-es autópálya sávbővítését célzó projekthez kapcsolódóan végeztünk próbafeltárásokat – mondta Kiss Alexandra ásatásvezető régész. – A projekt során az M1-es mindkét oldalán, összesen 73 próbaszondát nyitottunk meg, kilenc kilométer hosszan, a Fejér megyei szakaszon. 7300 négyzetméter nagyságú területet kutattunk meg. Kilenc lelőhelyet érintettek a munkálatok, ebből négy lelőhelyen kerültek elő ténylegesen régészeti jelenségek. Két lelőhelyet emelnék ki, amelyek igazán izgalmasnak ígérkeznek. Mány határában található ez a két lelőhely.
– Az egyik egy Árpád-kori település, ahol árokszakaszokat és különböző tárolóvermeket tártunk fel. Több kerámiatöredék, egy-két fémtárgy mellett az egyik tárolóban egy teljes szarvasmarhacsontvázat tártunk föl anatómiai rendben.
– A másik egy római kori település. Ez egy elég nagy kiterjedésű lelőhely, valószínűleg egy falusias jellegű település volt. Ennek a szélét kutattuk meg. Itt is földbe mélyített házak, cölöpszerkezetes házrészletek kerültek elő, illetve elég nagy mennyiségű kerámiaanyag is. Ezek elsősorban a kora császárkor időszakára – az 1–2. századra – keltezhetők.
Kiss Alexandra elmondta azt is, hogy a múzeum Közösségi Régészeti Programjában aktív önkéntesek jóvoltából az objektumok, illetve a lelőhely környezetéből is kerültek elő fémtárgyak, viseleti elemek – övveretek, ruhakapcsoló tű –, néhány érme, egy vaskés és vas szerszámtöredék is.
