Az én kedves kis falum - Iszkaszentgyörgy

Területe már a honfoglalást megelőzően, a bronzkorban is lakott volt. Később három falu, Iszka, Szentgyörgy és Atya állt itt, de az 1691-es községi körpecséten már az Iszkaszentgyörgy név szerepel. 1601-ben, Székesfehérvár keresztények általi visszafoglalását követően a megtartásáért folyó sárréti csata részben a településen zajlott, erről minden évben meg is emlékeznek. A törökök 150 éves ittlétét követően folyamatosan lakott, a falu magja a mostani tűzoltószertár környéke, innen terjeszkedett tovább. Ma több mint kétezer lakója van.

A község fejlődésének egy­értelműen a kastély és birtokosai adtak lökést – nem véletlenül ez a település legjellemzőbb épített öröksége –, amelyről az első említés 1735-ben történik. Tulajdonosa az Amadé család, akik Bajzáth József veszprémi püspöknek adták el 1800-ban, majd tőle házasság révén került a Pappenheim grófokhoz. Ezért emlegetik a kastélyt ma Amadé–Bajzáth–Pappenheim néven.

A még mindig impozáns épület mindhárom család keze nyomát magán viseli, az évszázadok alatt többször is átépítették, alakítottak rajta. Azon túl, hogy a kastély számos falusinak biztosított megélhetést, a grófok építettek is. Az Amadék nevéhez köthető például a török utáni első katolikus templom (mellette található a grófi sírbolt) vagy a két világháború között a Duzzogó-forrás fölé emelt fürdő is, amit még az ötvenes években is élvezhettek az Iszkaszentgyörgyre látogatók.

1940-ben bauxitot találtak a településhez tartozó területen, a megnyitott bánya mélyművelése miatt aztán a hatvanas években eltűnt a karsztvíz a kutakból és a termálvíz is a Duzzogó-forrásból. A bányászat kapcsán 1966-ban a kommunista országvezetés egy részt kihasított Iszkaszentgyörgy határából: így született meg Kincsesbánya, a szocialista bányásztelepülés. Ám ez egy másik történet.

A kastély háború utáni sorsa tipikusnak mondható, hiszen a falu egyetlen nagy épületeként több célra is használták az évek folyamán. Működött benne többek között tanácsi hivatal, rendőrőrs, gyógyszertár, posta, vegyesbolt, művelődési ház, gyermekgondozó. Neobarokk szárnya az 1950-es évek közepétől a helyi általános iskola, szomszédos része a NÖF kezelésében van. Ezt hosszú évek óta egy hazánkban élő finn üzletember bérli és tette rendbe, aki tavasztól őszig koncerteket, kiállításokat és egyéb programokat is elhoz ide. A kastély ezen része előzetes egyeztetés után látogatható.

Érdemes kirándulni az egykori angolparkban, amelyben információs táblák mesélnek a régi időkről az egyes helyszíneken. A jelzéssel ellátott turistaútvonal mentén eljuthatnak a Kőasztalhoz, a fa kilátóhoz, valamint a háború előtt épült piramishoz is, amely Magyarország egyetlen kőpiramisa, és egy szomorú eseménynek állít emléket. A túrázás szerelmesei a településről több irányban is elindulhatnak a Bakonyba.

A régiek még ma is azt mondják a faluban, hogy szentgyörgyiek, míg a beköltözők iszkainak titulálják magukat. Míg a szentgyörgyiek annak idején a közeli Fehérvárra – „Fehevvárra” – sem jártak be, ma a település lakói – az „iszkaiak” – szinte mind a városban dolgoznak, tanulnak, oda járnak vásárolni, szórakozni. A távolság, öt kilométer, közlekedési szempontból olyan, mintha Fehérvár külvárosában laknának, ám a falusi élet­érzés mindenféle szempontból adott: közel van a természethez, jó levegőjű, csendes és nyugodt. Aki ezt keresi, annak Iszkaszentgyörgy mindenképpen főnyeremény.

Minden adott a békés, boldog élethez

Lapunk ezúttal is megkért három embert arra, mondja el, miért szeret ebben a faluban élni.

Aki igazán szereti a falut, tesz is érte – mondta Kövecsesné Zóka Erzsébet, a helyi foltvarrók vezetője, aki itt született. A helyi kastélyiskolába járt – szerette az eldugott kis helyiségeket, amelyek mindig titokzatosak voltak számára. Úgy véli, Iszkaszentgyörgyön minden adott a békés, boldog élethez. Fehérvár közelsége csak fokozza a település vonzerejét.

Csontos Péter körzeti megbízottként került a településre. A Bakony szépsége és az itt élő emberek kedvessége miatt hamar megszerette a falut, családot alapított, ma önkormányzati képviselőként dolgozik. Kiemelte a környezet szépségét, a látnivalókat és azt, hogy akár kerékpárral is gyorsan kijuthat az ember ide Fehérvárról a kerékpárúton. Véleménye szerint fiatal családok számára ideális választás ideköltözni, ahol a közösség színes, befogadó és alkalmazkodó.

Farkas-Horváth Edina szerint a település fekvése tökéletes, közel van a városhoz, ahová dolgozni járnak, ám ha hazajönnek, vidéken vannak. Aktív életet élnek, szeretnek túrázni, de nem kell autóba ülni, hogy kirándulni menjenek. A város közelsége ellenére is számos szolgáltatás található a faluban, ahol kedvesek és befogadók az emberek.