Különdíjat érdemlő innovációval állt elő az iszkaszentgyörgyi Kazó Levente

Kezdjük a legelejéről. Miről szól pontosan a FinTechShow?

– Itt minden évben az új pénzügyi megoldásokat mutatják be, nagyon érdekes előadásokon keresztül ismerhetik meg a jelenlévők, hogy hová tart, merre fejlődik a pénzügyi piac, milyen újdonságok vannak. A versenyen új startupok mutathatják be saját megoldásaikat. Ezen a versenyen vettem részt idén én is.

Ha jól tudom, 17 évesen minden idők legfiatalabbjaként voltál jelen a nagyszabású bemutatón. Mikor kezdett érdekelni a pénzügy és az informatika ezen része?

– Az egész gyakorlatilag egy iskolai versennyel kezdődött, diákvállalkozási ötleteket vártak, ki kellett találni egy saját vállalkozást, aminek témája az újrahasznosítás, a zöld megoldások köré épült. Ekkor jött az ötlet, hogy az iskolai büféfizetés és ebédrendelés készpénzmentesítésére kellene valami megoldást kitalálni, ez lett a PupilPay. Az ötlet és a kivitelezés akkor még teljesen kezdetleges volt, ezt azóta is folyamatosan fejlesztem, lassan már két éve. 

A versenytársak is érdekes fejlesztésekkel érkeztek: a különleges hajgumitól egészen a colstoklámpáig voltak mindenféle ötletek. A te ötleted honnan jött?

– Apukám emlegette mindig, hogy már annyira nem szereti a készpénzt, és mennyivel jobb lenne, ha lehetne kártyával fizetni a büfében. Ez persze azért is volt, mert nekem mindig iskolába érkezés előtt öt perccel jutott eszembe, hogy nincs nálam készpénz. Akkor gyorsan keresni kellett egy bankautomatát, és nyilván nagyon „boldog” volt a büfés, amikor húszezressel jelentem meg hétfőn reggel. Ha apukám nem „panaszkodik” minden reggel a bankkártyás fizetés hiánya miatt, akkor most nem lenne PupilPay.

Hogyan fogtál hozzá a megvalósításához?

– Éppen edzésről mentem hazafelé, amikor eszembe jutott – az előbb említett előzmények után –, hogy a büféfizetésre kellene valami megoldást találni, és mire hazaértem, addigra már összeállt a fejemben, hogy hogyan kellene felépíteni magát a szoftvert. Nekiálltam és este tízig programoztam, addig dolgoztam rajta, amíg el nem készült az első verzió. Annyi nehézség azért volt, hogy amikor nekiálltam ennek az egésznek kilencedikesként, akkor még alig volt programozási és pénzügyi tudásom, szinte teljesen amatőrként vágtam bele, bár még most is valamelyest annak tartom magam. Az internet azért mindvégig sokat segített, gyakorlatilag megtanítottam magamat programozni.

Azt már tudjuk, hogy a PupilPay a készpénzt hivatott helyettesíteni, de hogyan is kell ezt valójában elképzelni?

– A fő célja, hogy megkönnyítse a diákok életét a fizetés terén. Egyszerűen mondva ez egy egyenlegkezelő, egyenlegkövető rendszer, ami nyomon követi a diákok iskolába befizetett ebéd- vagy büféegyenlegét. Egy kicsit olyan ez, mint egy törzsvásárlói kártya, ami az iskola büféjéhez van bekötve. Van egy webes platform, gyakorlatilag ezt használhatja a büfé, a diák és a szülő is. Ez a szülők szempontjából azért is hasznos lehet, mert tudják, hogy azt a pénzt, amit a gyerekeknek étkezésére, ebédvásárlásra adnak, nem tudják máshol elkölteni, ad egyfajta kontrollt, ellenőrzési lehetőséget. A büféfizetés mellett iskolai ebédrendelésre is használható. A rendszer az allergének szűrésére is képes, így például ha a regisztrációkor valaki megadja, hogy gluténérzékeny, akkor nem fog tudni olyan ételt rendelni, amiben van glutén.

A versenyen nagyjából ötszáz ember előtt kellett bemutatni az ötletedet. Miként zajlott a felkészülés?

– Ez egy vicces történet: a nagybátyám küldte át a verseny tudnivalóit, poénból megkérdezte, hogy ott leszek-e. Akkor még úgy gondoltam, hogy csak jövőre indulok, így csak megpróbáltam jegyet venni, ami azért érdekes, mert egyébként magánszemélyként nem is lehet belépőt vásárolni. A szervezők valahogy rábukkantak a vállalkozásötletemre, így végül meg is hívtak a versenyre. Ez nagyjából két héttel az esemény előtt volt, úgyhogy túl sok időm nem is volt felkészülni. Egy prezentáción keresztül kellett bemutatni a terméket egészen az ötlet kiindulásától a megvalósításig. A bemutató előtt készítenem kellett piackutatást, árbevételi kalkulációt, ezek kiértékelésében, kiszámításában anyukám nagyon sokat segített.

A befektetett munka meghozta eredményét, hiszen az ötletedet három különdíjjal jutalmazták. Elégedett vagy?

– Igen, nagyon, már az is hatalmas élmény, hogy ott lehettem, nagyon jól éreztem magam. Az ott szerzett tapasztalatok, kapcsolatok és lehetőségek nagy segítséget nyújtanak a továbbiakra nézve.