Ahol a gazdagság a lelkekből fakad - Interjú Törő Gáborral

Először ne a fejlesztésekkel, beruházásokkal foglalkozzunk, hanem egy kicsit próbálja meg leírni nekünk a területet, amelyet az Országgyűlésben képvisel!

– Kultúrában, hagyományban, iparban, mezőgazdaságban gazdag területről beszélünk, de a hangsúlyt mégis oda tenném, hogy az értékek mögött emberek tízezrei vannak. A választókerület adottságaiban is számos kihívásnak kell eleget tenni. Elég, ha csak a települések lélekszámát nézzük: más problémák merülnek fel egy százhatvan lelkes faluban, egy pár ezer fős kisvárosban, és más kérésekkel fordulnak hozzám Székesfehérvár sűrűn lakott városrészeiből, akár Tóvárosra, Maroshegyre vagy éppen Feketehegy-Szárazrétre gondolunk.

Hogyan fogalmazható meg a területen élők közös érdeke?

– A székesfehérvári fiatal munkavállalók közül egyre többen költöznek az agglomerációba. Óhatatlanul megnő az igény a kisebb településeken az emberek életét közvetlenül segítő intézmények kialakítására, fejlesztésére. Ezért éreztem és velem együtt a kormány is érzi, hogy szükség van az óvodai, bölcsődei és iskolai beruházásokra a városban, illetve a környezetében.

Tud példákat mondani, hogy mi az, amiben közvetlen segítséget tudott nyújtani?

– Egyre több településen merült fel igény az óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítésére, új intézmények építésére. Kiemelném, hogy Székesfehérváron, a Maroshegyen megkezdődött egy négy csoportszobás bölcsőde kivitelezése, több mint egymilliárd forintból. Emellett a rendelkezésre álló közel 160 millió forintból elindulhat az óvoda felújítása is. Bakonycsernyén, Bodajkon, Fehérvárcsurgón, Iszkaszentgyörgyön, Kőszárhegyen, Nádasdladányban, Pusztavámon, Sárkeresztesen és Söréden is megújult az óvodaépület, valamint a bölcsődei ellátás biztosítása érdekében Bodajkon, Magyaralmáson, Nádasdladányban, Sárkeresztesen, Iszkaszentgyörgyön, Pusztavámon és Úrhidán már meglévő óvodai épületeket alakítottunk át. Polgárdiban megkezdődött egy új óvoda és bölcsőde építése, és szintén heteken belül indul óvodaépítés Sárszentmihályon. Móron református, Bakonycsernyén evangélikus óvoda épül, ez utóbbi három egyenként több mint 600 millió forintból. A sort itt folytathatjuk az iskolákkal, hiszen Polgárdiban közel egymilliárd forintos beruházásból új közösségi tér készül a Széchenyi-iskolában, Móron a Radnóti-iskola tantermekkel, tornateremmel, színházteremmel gyarapodik kétmilliárd forintból. Ezek a fejlesztések nemcsak egy adott településre, de annak közvetlen térségére is hatnak. Így van ez azzal a régóta várt beruházással, amely végre elindul Móron egy új piac kialakításával. Közel 20 éve, hogy elkezdtük a tervezést, tárgyalást. A kormány most biztosítja a teljes összeget, mintegy 3,6 milliárd forintot a kivitelezéshez. 

Mi az, ami ön szerint a választókerületében az embereknek még fontos? 

– Az egészségügy, hiszen minden embernek szüksége van orvosi ellátásra. Sok tárgyalást folytattam a parlamentben a szakágak vezetőivel annak érdekében, hogy a választókerületben ezt a területet is fejleszteni tudjuk. Az elmúlt évek során szinte minden településen megújult a rendelő, idén Bakonykúti, Csór, Csókakő és Füle orvosi rendelőivel folytattuk a sort, illetve orvosi és védőnői eszközök kerültek többek között Sárkeszire. Kiemelten fontosnak tartottuk a megyei egészségügy fejlesztését is. A kétezres években az egyes választókerülettel közösen már sok elképzelésünk volt a fehérvári kórház fejlesztésére, de akkor sajnos figyelmen kívül hagyta ezeket az akkori kormány. 2010-ben viszont a korábban elképzelt terveket elkezdhettük megvalósítani, és 12 év alatt több ütemben történt fejlesztés. A korábban a kórház által fejlesztésre elnyert több mint 8 milliárd forintnyi támogatásból 3,4 milliárdot fordítottak az új műtőblokkra, amely 2014-ben készült el. 2016-ban a kormány újabb támogatást biztosított a belgyógyászati tömb kialakítására, ez a beruházás most el tudott indulni. Egy 13 milliárd forintos fejlesztésről van szó, amely során egy 6000 négyzetméteres, háromszintes épülettömb épül a pulmonológiai, az infektológiai és az onkológiai osztály részére. 

Talán a környező országok között Magyarország az, ahol az európai kerékpártérképek vörös vonalai szinte teljes mértékben hiányoztak. Úgy érzem, mintha végre valamilyen paradigmaváltás történne. Beindultak a kerékpárutak építései. 

– Valóban jól látja: végre elkezdtük országszerte a kerékpárutak fejlesztését. Fejér megye és ebben az én választókerületem is érintett az első országos kerékpárfőút kivitelezésében, amely Budapest és a Balaton térsége között húzódik. A kerékpárút áthalad Székesfehérváron, Szabadbattyánon, Kőszárhegyen, Polgárdin és Fülén is. Hamarosan két keréken el lehet érni a Móri borvidéket, eljuthatunk a Polgárdi környékén lévő Seuso-földekre. Ugyanakkor elkészült a Mór–Bodajk-kerékpárút, amely a kegyhelyeket felkereső zarándokokat szolgálja, és összeköti a Vértest és a Bakonyt. 

Ezeket tekinthetjük sport- és turisztikai fejlesztéseknek. Tudnak gondoskodni az itt élők lelki fitten tartásáról? 

– Amennyiben a lelki fitten tartás alatt az egyházakat érti, akkor a válaszom: igen. A terület egyik legnagyobb egyházi beruházása nemrégen fejeződött be. Megújult a bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely, amelyre a Székesfehérvári egyházmegye 500 millió forintos vallásturisztikai támogatást kapott a kormánytól. A beruházás keretében a templom megújult, közösségi terekkel és 21. századi felszereltséggel fogadja a zarándokokat. A közösségi élet erősítését szolgálja Csóron, Fehérvárcsurgón, Fülén és Zámolyon a megújult művelődési, Mohán a felújított közösségi ház. 

Mire gondolt beszélgetésünk elején, amikor a terület anyagi gazdagságára utalt? 

– A térség földrajzi adottságainak és infrastruktúrájának köszönhetően ebben a térségben olyan fejlett ipari zónák vannak, amelyek nemcsak az itt élők anyagi hátterét biztosítják, hanem határozottan részesei az országos GDP növekedésének. Ilyen vállalat például a móri SEWS Komponens és Elektronika Európa Kft. A japán cég a nagyvállalati versenyképesség-növelő támogatásból 960 millió forintnyi kormányzati támogatást kapott egy 2,75 milliárd forintos beruházásához. A támogatást, amely több mint 560 ember munkahelyének megtartásához járult hozzá, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat telephelyén jelentette be. De beszélhetünk a kőszárhegyi Simon Plastics Kft.-ről is, ahol korábban Orbán Viktor is járt egy uniós támogatással megvalósuló beruházás átadásán. A családi vállalkozásként induló cég folyamatosan fejlődik, és jelenleg is több száz alkalmazottat foglalkoztat. 

Ilyen ipari háttér szinte kötelező jelleggel igényli az infrastruktúra-fejlesztést. Képes ezt a kormány biztosítani, nem túl nagy az elvárás? 

– Önmagában a kormány nem tudná biztosítani. Ehhez szükség van az említett nagyvállalatokra és az itt m űködő közepes és kisvállalkozásokra is, amelyek adófizetőként biztosítják a forrásokat. A magyar vállalkozások a világjárvány ellenére is úgy teljesítettek, hogy biztos lábakon áll az ország, és az infrastruktúra-fejlesztés stabil és folyamatos. Az itt működő iparnak kiemelten fontos a megfelelő úthálózat mind a munkavállalók, mind a szállítmányozás érdekében. A térségben a kormányzat biztosítja ezek fejlesztését. A körzetem 13 településének mindennapjait meghatározza a 81-es főút, amely a két fontos gazdasági desztinációt, Győrt és Székesfehérvárt köti össze. A megvalósíthatósági tárgyalások után már készül a környezetvédelmi hatástanulmány a négysávosítás előkészítésére. Komoly lépést jelent a megyeszékhelyet délről elkerülő út építése, amely nagy erőkkel halad. És folytathatnám a sort még hosszasan. Ebből a rövid összegzésből is jól látszik, a körzetben folyamatosan haladunk előre, persze mindig vannak kérések, problémák, amelyeket meg kell oldanunk. A helyi gazdaság, egészségügy, oktatás, kultúra szakembereivel, a településvezetőkkel, civil szervezetekkel együttműködve mindent megteszünk annak érdekében, hogy térségünk az itt élők igényeinek megfelelve fejlődjön.