A buszsofőröknek is van véleményük!

Cikkünk megjelenését követően több vélemény is eljutott szerkesztőségünkbe, amelyek többsége negatívan ítélte meg a buszon előforduló eseteket, és megerősítette, az általunk leírtak nem egyediek a fehérvári buszokon: a sofőrök egy részének viselkedése jócskán hagy kívánnivalót maga után.

Az írás megjelenésének másnapján keresett meg minket István, egy székesfehérvári helyi járaton dolgozó autóbusz-vezető, aki elmondta, hogy az utasokkal is sok a probléma! Rendszeres, hogy nem köszönnek, a szemetet a buszon hagyják – néha elképesztő dolgokat is, mint például kukoricacsuhét –, a hajléktalanok az ülésen végzik el a dolgukat, vagy odahánynak a sarokba. Sokszor nyomdafestéket nem tűrő szavakkal szidják a sofőröket, akik többségének – higgyék el, mondta – szerencsére magas a stressztűrő és a konfliktuskezelő képessége. Ám előfordul, hogy a sokadik durva utasnál náluk is elszakad a cérna. Azt is elárulta, vannak olyan előírások, amiket nem ők találtak ki, nekik egyszerűen csak be kell őket tartani. Ilyen például, hogy a végállomásokon az utasokat le kell szállítani a buszról. Ez egyébként számukra sokszor nemcsak előírás, de kényszer is, mert a sofőr csak ilyenkor tud elmenni toalettre. Már ha van erre lehetőség, mert a fehérvári végállomások többségén nincs mosdó, tette hozzá István. A járművet ilyen esetekben pedig nem lehet nyitva otthagyni.

A buszsofőröket ért negatív kritikák egy másik része – ezzel nem foglalkoztunk eredeti írásunkban – a vezetési stílusukra vonatkozott. Ezzel kapcsolatban István megjegyezte, az autóvezetők jó része egyoldalúan ítéli meg a helyzetet, és bizony szép számmal vannak, akik autójukkal úgy vágnak be a busz elé a városban, hogy bele sem gondolnak, a buszon emberek utaznak, akiknek a testi épségét fenyegeti egy ilyen bevágás miatti vészfékezés. És ez csak egy az előforduló forgalmi helyzetek közül. A fehérvári közlekedés amúgy is túlzsúfolt és nehéz, ezért türelemre és némi előzékenységre mindenkinek – buszsofőrnek és autóvezetőnek egyaránt – szüksége lenne.

Egy másik fehérvári buszvezető az előző cikkben említett, 44-es járaton történt eset kapcsán kereste meg szerkesztőségünket. Elmondta, kevesen tudják, hogy az új buszokon már érzékelők vannak, vagyis nem ők irányítják az ajtók nyitását és zárását. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek az orra előtt becsukódik a buszajtó. Ami pedig a fűtés hiányát illeti, véleménye szerint a helyközi járatos gépjárművek állapota sokszor sajnos kritikán aluli, jó, ha reggel be tudják indítani a járművet. Az, hogy nem működik a fűtés, nem olyan hiba, ami a busz biztonságát veszélyezteti. Elismerte ugyan, valóban kellemetlen hidegben utazni, ám ez nem a sofőr hibája.

Mind a két megszólaló úgy véli, nem lenne szabad néhány kolléga viselkedése okán általánosítani, mert nem mindenki ilyen. Megjegyezték, azért egyetlen utas sem fordul a médiához, mert a sofőr segítőkész, emberséges, vagy mert visszaszolgáltatja a buszon hagyott értékeket. Mert erre is akad példa. Csak a jó mindig természetes, ám a rosszat évekig emlegetik.